A pakisztáni földtani intézet (GSP) a 127 helyszínen végzett részletes vizsgálatokat követően megerősítette a felfedezést. A tisztviselők a leletet jelentős áttörésként jellemzik Pakisztán természeti erőforrásai számára, amelyek régóta kihasználatlanok. Ibrahim Hasan Murad, Punjab korábbi bányászati minisztere a felfedezést a tartomány hatalmas ásványkincsvagyonának feltárása felé tett lépésként üdvözölte – számol be a greekreporter.com.
„Ez a mérföldkő jelentős lépést jelent Pakisztán ásványkincseinek feltárása felé, amely megteremti a gazdasági fellendülés és a jövő nemzedékek új lehetőségeinek alapját” – mondta Murad.
Az Indus folyóban lévő arany és annak eredete
Az arany, amely apró részecskék formájában található, úgynevezett placer arany, évszázadok alatt halmozódott fel a folyómederben. A szakértők úgy vélik, hogy a Himalája hegységből eredő Indus folyó gyorsan mozgó vize lefelé sodorta ezeket a részecskéket. A téli hónapokban a lassabb áramlás lehetővé tette, hogy az arany leülepedjen, különösen azokon a területeken, ahol a víz áramlása csökkent.
Míg az Indus folyó régóta milliók számára létfontosságú vízforrás, ez a felfedezés rávilágít az értékes ásványok szállításában játszott rejtett szerepére.
Objektum doboz
A kutatók megjegyzik, hogy más lelőhelyek, köztük cink és kő is bőségesen található a régióban, ami tovább hangsúlyozza Pandzsáb ásványi potenciálját.
Az újonnan felfedezett aranylelőhelyek az illegális bányászati tevékenységeket is táplálják. A helyzet kezelése érdekében a pandzsábi kormány 2024-ben betiltotta az Indus folyóból történő aranykitermelést, és a 144. szakaszra hivatkozva korlátozta az engedély nélküli bányászatot.
A tisztviselők aggodalmukat fejezték ki a nehézgépek használata miatt, amely nemcsak felgyorsítja az aranykitermelést, hanem veszélyezteti a folyó ökoszisztémáját is.
A lehetőségek és a fenntartható erőforrás-gazdálkodás egyensúlya
Miközben a felfedezés izgalmat keltett, továbbra is viták folynak arról, hogyan lehet az erőforrással felelősségteljesen gazdálkodni. A környezetvédők figyelmeztetnek a nagyszabású bányászattal járó kockázatokra, többek között a talajerózióra és a vízszennyezésre.
A szakértők azt is javasolják, hogy a térségben más ásványkincseket, például a cinket és a követ részesítsék előnyben, amelyek kitermelése kevésbé lehet zavaró.
A kormány most kritikus döntés előtt áll: az aranytartalékok kiaknázása vagy a fenntartható erőforrás-gazdálkodás szélesebb körű stratégiájának elfogadása. Mivel több milliárd rúpia forog kockán, a hatóságoknak egyensúlyt kell teremteniük a gazdasági előnyök, valamint a környezet és a helyi megélhetés védelmének szükségessége között.
Miközben a viták kibontakoznak, az Indus folyó rejtett kincsének sorsa továbbra is bizonytalan, ami sorsdöntő pillanatot jelent a pakisztáni bányaipar és a természeti erőforrások fejlesztésének megközelítése szempontjából.
