Van-e azonban bármilyen bizonyíték arra, hogy ez a legendás háború Atlantisz és a görögök között valóban megtörtént? – fejtegeti a greekreporter.com.
Platón beszámolója az Atlantisz elleni háborúról
A Timaioszban, amely i. e. 360 körül íródott, Szókratész kifejezi, hogy szeretne egy beszámolót hallani Athénról a tettek mezején. Kritiasz azt válaszolja, hogy tud egy ilyen beszámolóról. Ezután elmeséli Szókratésznek Atlantisz történetét.
Kritiasz szerint, aki azt állítja, hogy a történet végső soron az egyiptomiaktól származik, Atlantisz egy gazdag és hatalmas, szigeten alapuló tengeri civilizáció volt a távoli múltból. A Földközi-tenger nagy részét uralta. Még Egyiptom és Görögország leigázására is kísérletet tett.
Kritiasz elmagyarázza Szókratésznek, hogy az Atlantisz ellen harcolók közül Athén állt az élre. Miután mindenki más elbukott Atlantisz előtt, a görögök végül le tudták győzni, és ezzel véget vetettek rémuralmuknak.
A tengeri népek emléke?
Egyes kutatók megpróbálták ezt a beszámolót a tengeri népek történelmi tevékenységével összekapcsolni. A tengeri népek egy olyan népcsoport voltak, amelyet az egyiptomi feljegyzések a jelentős bajok okozójaként említenek az i. e. 1270 és 1175 közötti időszakban. Bár az egyes említett népek kilétét illetően még mindig vita van, a tudósok általában egyetértenek abban, hogy legalábbis néhányuk a Földközi-tenger partvidékének európai népe volt.
Tekintettel arra, hogy az egyiptomi feljegyzések az i. e. 12. század elején egy nagy háborúról számolnak be e népek ellen, csábító lehet ezt az eseményt az Atlantisz elleni legendás háborúhoz kapcsolni, mivel Platón dialógusai szerint az egyiptomiak is részt vettek abban a háborúban.
Ezzel az értelmezéssel azonban két nagy probléma van. Először is, Platón beszámolója úgy mutatja be a görögöket, mint akik Atlantisz legyőzői, miután mindenki más veszített velük szemben. Ezzel szemben az egyiptomiak voltak azok, akik legyőzték a tengeri népeket.
Még nagyobb probléma, hogy az Egyiptomot megtámadó tengeri népek egyike a Denyen volt. Úgy tűnik, hogy ez a név a „dánaiak” egyiptomi formája, ami az ókori görögök egyik neve volt. Ezáltal a görögök Atlantisszal egy oldalon állnának ebben az Egyiptom elleni háborúban, ami pontosan az ellenkezője annak, amit Platón leírt. Ezért a tengeri népek elleni háború nem egyezik az Atlantisz elleni háborúval.
Valószínűbb, hogy az Atlantisz és Görögország közötti háború egy még régebbi történelmi eseményre vezethető vissza. Az Encyclopedia Britannica ahelyett, hogy Atlantisz történetét a tengeri népekhez kapcsolná, ez a legenda a minószi civilizációtól eredhet. Ez a civilizáció a bronzkorban virágzott.
Platón Atlantiszához hasonlóan a minósziak is gazdag és erős, szigeteken alapuló tengeri nép volt. Közvetlenül a Lakoniai-öböl előtt helyezkedtek el, az ókorban Héraklész oszlopai néven ismert helyek egyikén. A minósziaknak több kolóniájuk is volt a szemközti kontinensen, Kis-Ázsiában, ami megegyezik azzal, amit Platón írt. Civilizációjuk számos más aspektusa is megegyezik azzal, amit Platón írt.
Bár nincsenek részletes írásos feljegyzéseink a minósziak bronzkori tevékenységéről, bizonyos dolgokat tudunk. Igaz, hogy úgy tűnik, elsősorban kereskedők voltak, nem pedig hódítók. Tudjuk azonban, hogy hagyományosan részt vettek erőszakos hódításban a Levante legalább egy részén.
Továbbá a későbbi görögök az etruszkokat erőszakos kalózokként jellemezték. Mégis úgy tűnik, hogy a korban szokásos kereskedelmi gyakorlatot folytattak. A görögök nyilvánvalóan azért állították őket kalózoknak, mert kereskedelmi gyakorlatuk miatt fenyegetve érezték magukat. Valószínűleg ugyanez vonatkozott volna a minósziakra is, akik abban a korábbi korszakban uralták a kereskedelmet.
Az Atlantisz és a görögök közötti történelmi háború
A régészet jelentős maradványokat tárt fel Krétán, a minósziak őshazájában. Kiderült, hogy az A-vonalas írás, a minósziak írása i. e. 1450 körül hirtelen megszűnt. Helyette a B-vonalas írás jelent meg a hivatalos táblákon, amelyet mükénéi görög nyelven írtak.
Továbbá a sziget anyagi kultúrája erősen eltolódott a mükénéi görögöké felé. A régészek az egész szigeten találtak bizonyítékokat a főbb közigazgatási helyek pusztulására.
E bizonyítékok fényében egyértelműen nyilvánvaló, hogy a mükénéi görögök megszállták és meghódították a minószi Krétát. Ez véget vetett a minószi civilizációnak, mint a térség domináns hatalmának. Sőt, nagy valószínűséggel innen ered az Atlantisz és a görögök közötti legendás háború. A legendához hasonlóan a minószi civilizáció ezt a háborút is elvesztette a görögökkel szemben.
Bár Platón nem írja le konkrétan, hogy a görögök meghódították Atlantiszt, de azt állítja, hogy más mediterrán népek is felszabadultak, így egyértelműen cáfolja azt az elképzelést, hogy Atlantisz erői ellen csupán maga Görögország győzött volna.
