A tudósok fejlett technológia segítségével több mint 1,2 millió agysejtet elemeztek fiatal és idős egerekből, hogy megértsék, hogyan változnak ezek a sejtek az idő múlásával – írta meg az rbc.ua.
Kiderült, hogy az életkor előrehaladtával egyes sejtek begyulladnak, míg mások elveszítik kulcsfontosságú funkcióikat. Különös figyelmet fordítottak a hipotalamuszra, az agy azon területére, amely kulcsszerepet játszhat az öregedési folyamatban.
Ezek a felfedezések mélyebb megértést nyújtanak arról, hogyan öregszik az agyunk, és új perspektívákat nyitnak olyan kezelések kifejlesztésére, amelyek segítenek minél tovább fiatalon tartani.
A kutatók megállapították, hogy a hipotalamusz, különösen a harmadik kamra körüli terület az agy öregedésének központja.
Az ependimális sejtek drámai változásokat mutatnak az életkor előrehaladtával. Ezek az eltolódások magukban foglalják a csökkent neuronális működést és a fokozott immunaktivitást, ami megmagyarázhatja, hogy ez a terület miért olyan fontos az energiagazdálkodás és az agy általános egészsége szempontjából. A tudósok úgy vélik, hogy ez a terület lehet a kulcsa az öregedés elleni küzdelemben való áttörésnek.
Ahogy öregszünk, az agyban bizonyos immunsejtek, például a mikroglia, fokozott ütemben működnek. Ez a fokozott aktivitás, az úgynevezett „gyulladásos” aktivitás károsíthatja az egészséges sejteket, és összefüggésbe hozható az olyan betegségekkel, mint az Alzheimer-kór.
Az e válasz mögött álló gének azonosításával a kutatók olyan kezelések előtt nyitják meg az utat, amelyek csillapíthatják a gyulladást és megvédhetik az agyat a károsodástól.
A neuronok szerkezetének és működésének fenntartásában segítő génekről kiderült, hogy jelentősen csökkentek, különösen a memóriával kapcsolatos területeken, például a hippokampuszban.
Ez a felfedezés rávilágít arra, hogy miért romlanak gyakran a kognitív képességek az életkor előrehaladtával, és új célpontokat javasol az agy egészségének védelmére.
A tanulmány azt is megállapította, hogy az öregedés jelentősen befolyásolja az agy azon képességét, hogy új idegsejteket hozzon létre, ez a folyamat neurogenezis néven ismert.
A regenerációs potenciál elvesztése a kirakós játék egy újabb darabja annak megértésében, hogyan hat az öregedés az agyra, és hogyan tudunk beavatkozni.
Mit javasolnak a tudósok?
Az öregedés által leginkább érintett specifikus gének és sejttípusok azonosításával a kutatók befolyásolhatják a sejtek hanyatlásának lassítását vagy akár visszafordítását.
Például a gyulladás csökkentése a túlműködő immunsejtekben vagy a neurogén területek, például a gyrus dentatus regenerációs képességének fokozása segíthetne az agy egészségének megőrzésében.
Ezek az eredmények megalapozzák a precíziós gyógyászati megközelítéseket, ahol a terápiákat úgy alakítják ki, hogy ellensúlyozzák az életkorral összefüggő konkrét sejtes elváltozásokat.
Bár a tanulmányt egereken végezték, lehetséges alapot nyújt arra, hogy ezeket a felfedezéseket átvigyük az emberekre, ami drámaian megváltoztathatja az öregedés és az öregedéssel összefüggő betegségek kezelését.
