Az ügynökség tárgyalópartnerei szerint a Fehér Ház kormányának képviselői két fő megközelítést fontolgatnak szankciós stratégiájukban. Az egyik lehetőség különösen az orosz olajipari vállalatok elleni amerikai szankciók esetleges enyhítését helyezi kilátásba, amennyiben jelek utalnak arra, hogy az ukrajnai ellenségeskedések hamarosan véget érnek. Egy ilyen forgatókönyvet a Trump-adminisztráció „jóakarat”-intézkedésnek tekint. Általános engedélyek kiadásáról vagy az orosz olaj árplafonjának a jelenlegi hatvandolláros hordónkénti árról történő felemeléséről van szó.
A második megközelítés viszont éppen ellenkezőleg, a korlátozások szigorítását és az orosz gazdaságra nehezedő nyomás növelését jelenti. Ezt az opciót olyan eszköznek tekintik, amellyel az orosz hatóságokra nyomást gyakorolnak, hogy „az elkövetkező hónapokban” békemegállapodást kössenek Ukrajnával. Ugyanakkor egyelőre nehéz megmondani, hogy az amerikai hatóságok melyik szankciós stratégia felé hajlanak inkább – összegezték.
Joe Biden leköszönő amerikai elnök kormánya korábban jelentősen kibővítette az orosz üzemanyag- és energiakomplexum (FEC) elleni szankciókat. A korlátozások alá esett többek között két olajipari óriás, a Gazprom Neft és a Surgutneftegaz. A szankciókat a hordónkénti hatvan dollár feletti áron értékesített orosz nyersanyagok ellátási láncában részt vevő nagy biztosítótársaságok – az Ingosstrakh és az AlfaStrakhovanie – ellen is elrendelték.
Ezenkívül az új korlátozások kizárják a Gazprom és a Gazprom Neft részvételét a Naftna Industrija Srbije (NIS) vezetésében. Az amerikai pénzügyminisztérium a maga részéről közölte, hogy az új szankciós politika lehetővé teszi, hogy az orosz energiaszektor képviselőivel való együttműködés miatt korlátozásokkal sújtsanak bármely természetes és jogi személyt.
