A Semmelweis Egyetem és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatócsapata a világon elsőként igazolta penészgombák által termelt méreganyagok jelenlétét az emberi tüszőfolyadékban és vizsgálta azok termékenységre gyakorolt hatását.
„Eredményeink alapján valószínűsíthető, hogy a follikuláris folyadékban jelen lévő gombatoxinok befolyásolják egyes hormonok működését, a petesejtek minőségét, életképességét, s így a megtermékenyülést” – mondta dr. Szentirmay Apolka, a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának szakorvosa.
Mikotoxinoknak nevezzük a penészgombák által termelt másodlagos anyagcseretermékeket, amelyek mérgező tulajdonságokkal rendelkezhetnek. Mezőgazdasági terményekben és feldolgozott növényi és állati eredetű élelmiszerekben egyaránt előfordulhatnak. Megjelenésük és arányuk az éghajlatváltozás hatására folyamatosan emelkedik. Bizonyos gombatoxinok emberi egészségre gyakorolt hatása ismert: ilyen például az aflatoxin, amely májdaganatot okozhat. A toxinok befolyásolhatják akár a hormonrendszer működését is, azonban az emberi termékenységgel összefüggésben még sosem vizsgálták a hatásukat.
A kutatócsoport 25 lombikprogramban részt vevő pácienst vont be a vizsgálatba, akik tüszőfolyadék- és vérmintáit elemezték a leggyakoribb gombatoxinokra. A tüszőfolyadékban valamennyi vizsgált toxin kimutatható volt, még akkor is, ha a vérmintában nem vagy alacsonyabb koncentrációban voltak jelen.
A tüszőfolyadék összetétele, a benne található komponensek aránya fontos információval szolgál a tüszőérésről. A közeget érő bármilyen negatív hatás közvetlenül hathat a peteérésre és a terhesség kimenetelére. A gombatoxinok a véráramból a tüszőfolyadékba kerülhetnek, ahol gyulladást, oxidatív stresszt és hormonzavart okozhatnak.
„Tanulmányunk rámutat, milyen szerepet játszanak a környezeti tényezők a meddőség kialakulásában. További kutatásokkal kiegészítve eredményeink segíthetnek feltárni a meddőség egyes okait és megérteni, pontosan hogyan hatnak a gombatoxinok a női termékenységre” – mondta dr. Sára Levente, aki hozzáteszi, a kockázatok csökkentése érdekében a gombatoxin-szennyezés szorosabb nyomon követése szükséges az élelmiszerláncban.
