A Journal of Astrobiology című folyóiratban megjelent tanulmány nem azt állítja, hogy már jóval az emberiség előtt létezett egy technológiailag fejlett faj, hanem azt az érdekes hipotetikus kérdést veti fel, hogy vajon lehetséges lenne-e megtalálni egy több millió évvel ezelőtt lejárt civilizáció „geológiai ujjlenyomatait”.
„Az egyik kulcskérdés egy ilyen civilizáció megtalálásának valószínűségét értékelve annak megértése, hogy milyen gyakran alakul ki egy ipari civilizáció, ha az élet kialakulása és egyes fajok intelligenciája adott?” – írják a tanulmányban.
„Az ember az egyetlen példa, amelyről tudunk, és az ipari civilizációnk (eddig) nagyjából 300 évig tartott (például a tömeggyártási módszerek kezdete óta). Ez csak egy kis töredéke annak az időnek, amióta fajként létezünk, és egy parányi töredéke annak az időnek, amióta komplex élet létezik a Föld szárazföldi felszínén.”
„Ez a rövid időszak felveti azt a nyilvánvaló kérdést, hogy vajon megtörténhetett-e ez korábban is.”
Amellett, hogy érdekes hipotézis, amin elgondolkodhatunk, a kérdés megválaszolása segíthet abban is, hogy fejlett civilizációk jeleit keressük az exobolygókon. Mint a tanulmány rámutat, az ember olyan figyelemre méltó nyomokat hagyott a bolygón, amelyek minden bizonnyal hosszú éveken át megmaradnak a mi (viszonylag rövid) időnkben, megváltoztatva a bolygó éghajlatát és ökoszisztémáit. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezek a változások évmilliók múlva is kimutathatók lesznek. Valójában az általunk hagyott nyom – például az üledékben – talán csak néhány centiméter vastagságú.
„Minél tovább tart az emberi civilizáció, annál nagyobb jelre számíthatunk a feljegyzésekben – írja a csapat. – Azonban minél tovább tart egy civilizáció, annál fenntarthatóbbá kellett volna válnia a gyakorlatának ahhoz, hogy fennmaradjon. Minél fenntarthatóbb egy társadalom (pl. az energiatermelés, a gyártás vagy a mezőgazdaság terén), annál kisebb lábnyomot hagy a bolygó többi részén. De minél kisebb a lábnyom, annál kevesebb jel fog beágyazódni a geológiai feljegyzésekbe.”
A kutatócsoport megvitat más jeleket is, amelyeket egy fajnak hagyhatunk évmilliók múlva (vagy amelyeket esetleg nekünk hagytak). Különösen említik a nagyszabású energiagyűjtés jeleit, amelyek nyomot hagynának a geológiai feljegyzésekben. Ezek kisebbek lennének, ha a hipotetikus civilizáció nap- vagy vízenergiát, illetve geotermikus energiát alkalmazna. Néhányat nem lehet megkülönböztetni a természetben előforduló jelenségektől, mint például a kréta és jura óceáni anoxikus események – de mások egyértelmű jelei lennének annak, hogy itt voltunk, és teljesen szétvertük a helyet.
A csapat nem ad végleges választ a tanulmányban, de azt sugallják, hogy ha más ősi fejlett fajokat is találnának, akkor azokat az üledékfelvételek elem- és összetétel-anomáliáinak feltárásával fedeznék fel.
„Bár erősen kételkedünk abban, hogy bármilyen korábbi ipari civilizáció létezett a miénk előtt, a kérdés formális módon történő feltevése, amely kifejezetten megfogalmazza, hogy egy ilyen civilizáció bizonyítékai hogyan nézhetnek ki, felveti a saját hasznos kérdéseit mind az asztrobiológiával, mind az antropocén tanulmányokkal kapcsolatban” – zárják a kutatók.
