
Miért rejtélyes egyáltalán Nagy Sándor sírja? Miután i. e. 323-ban meghalt, Ptolemaiosz ellopta a holttestét, és az egyiptomi Memphiszbe vitte. Ez volt Nagy Sándor első temetkezési helye – írja a greekreporter.com.
Ptolemaiosz fia azonban ezután egy másik helyre vitte a holttestet Egyiptomban. Alexandriában temette el, ami megfelelő hely volt, mivel a várost magáról a királyról nevezték el.
Az évszázadok során számos feljegyzés maradt fenn arról, hogy fontos történelmi személyiségek meglátogatták Nagy Sándor sírját. A sír helye sokáig biztosan nem volt rejtély. Az utolsó megbízható említés 390-ből származik Libanius szofista tanítótól, aki elismeri hogy Alexandriában található a sír.
Ezt követően, 400 körül, Krizosztomosz János Alexandriába látogatott azzal a szándékkal, hogy felkeresse Nagy Sándor sírját. A sír azonban ekkorra már elveszett.
Az eltűnés lehetséges magyarázata
Mi történt 390 és 400 között, ami Nagy Sándor sírjának eltűnéséhez vezethetett?
A rejtélyre a legkézenfekvőbb válasz az, hogy ez Theodosiusnak a pogány helyek lerombolására vonatkozó rendeleteinek következménye volt. Ezeket a rendeleteket 390 körül adták ki, pontosan akkor, amikor Nagy Sándor sírját utoljára látták.
Halála óta istenként tisztelték. Ezért a sírját akkoriban minden bizonnyal fenyegette a pusztulás veszélye. A keresztények minden bizonnyal pogány helynek tekintethették, ami azt jelentette, hogy el kell pusztítani.
Tehát az egyik lehetőség egyszerűen az, hogy a korabeli keresztények valóban elpusztították a sírt. Van azonban egy másik lehetőség is.
Hogyan lett Nagy Sándorból az evangélista Márk?
Andrew Chugg kutató azt állítja, hogy az alexandriai keresztények meg akarták védeni Nagy Sándor sírját. Ennek érdekében átnevezték Márk evangélista sírjának. Mi a bizonyíték erre?
Jeromos 392-ben említést tett egy alexandriai Márk-sírról. Érdekes, hogy ez közvetlenül Theodosiusnak a pogány helyek lerombolására vonatkozó rendeletei után keletkezett, ami veszélyeztette volna Nagy Sándor sírját.
Természetesen ez önmagában még nem bizonyíték arra, hogy a keresztények Nagy Sándor sírját Márk sírjának nevezték volna át. A látszólagos egyezés könnyen lehet, hogy csak véletlen egybeesés. Azonban több bizonyíték is alátámasztja ezt az elméletet, mint az, hogy mikor említik először Márk sírját.
Andrew Chugg elméletének következő része azt a dokumentált tényt foglalja magában, hogy Márk holttestét Alexandriából Velencébe vitték. Ez 828-ban történt, abban az időszakban, amikor a muszlim uralkodó, al-Ma’mun le akarta rombolni a templomot, amelyben Márk holttestét tartották, hogy új mecseteket építsenek.
Azok, akik elvitték Márk feltételezett testét Alexandriából, Velencébe vitték, ahol aztán újratemették a mai Szent Márk-bazilika helyén.
Ez azért olyan jelentős, mert ez azt jelenti, hogy Márk feltételezett sírja nem csak olyasmi, amiről ókori feljegyzésekben olvashatunk. Inkább pontosan tudjuk, hogy hol van, és egy fontos lelet is kapcsolódik hozzá.
Bizonyíték arra, hogy Nagy Sándor sírja a velencei Szent Márk-bazilikában van
Alig néhány méterre a Szent Márk-bazilikában, Márk feltételezett holttestének eredeti temetkezési helyétől a régészek egy meghökkentő leletre bukkantak. Ez egy kőlap töredéke volt. Ezen a kődarabon ókori makedón ikonográfiát ábrázoló faragványok voltak.
A táblán lévő ikonok egyike egy napszimbólum volt, amelyet szorosan (bár nem kizárólagosan) Nagy Sándor családjához kapcsoltak. A kő típusa szintén a közel-keleti mediterrán térségből származik. Egy tudós körülbelül i. e. 200-ra datálta.
Minden jel arra utal tehát, hogy ez a kőlap eredetileg valamilyen ókori makedóniai lelőhelyről származik. Valamikor Velencébe érkezett, szoros összefüggésben Márk feltételezett sírjával.
Andrew Chugg elmélete ennél is tovább megy. Az eredeti kőlap méretét és alakját az azt borító lándzsa ábrázolása alapján lehet megállapítani. A szóban forgó méret és alak Chugg szerint tökéletesen megfelel II. Nektanebo szarkofágjának.
II. Nektanebo soha nem használta ezt a szarkofágot, és a hagyomány sokáig Nagy Sándorral hozta összefüggésbe. Chugg azt feltételezi, hogy eredetileg itt temették el Nagy Sándort, és amikor a holttestét Velencébe csempészték, a szarkofág borítását is magukkal vitték.
Ennek végleges bizonyítékát Márk holttestének vizsgálatával lehetne megállapítani. Erre azonban a katolikus egyház vonakodása miatt valószínűleg nem kerül sor a közeljövőben.