A listát sok kritika éri amiatt, hogy egyáltalán nem veszi figyelembe azokat a számban nem mérhető tényezőket, melyek akár döntőek is lehetnek egy háborúban (többek között a technológiai színvonalat, a képzettséget vagy a parancsnoki lánc szervezettségét), mindenesetre egyfajta érdekességként érdemes lehet végigfutni a GFP új összesítésén.
A lista leglátványosabb változása, hogy Kína felzárkózott Oroszországhoz, az orosz szárazföldi harcjármű-állomány ugyanakkor alaposan megcsappant, a két ország gyakorlatilag holtversenyben van a második helyezésért.
A változás oka főleg az ukrajnai háború veszteségeivel magyarázható: a GFP összegzése szerint az orosz harckocsi-állomány például kb. harmadára csökkent a háború évei alatt. Emellett az élvonalban Franciaország átvette Japán 7. helyét, amely így most a 8. helyre csúszott vissza.
A világ 10 legütőképesebb katonai erővel rendelkező országa a GFP szerint a következő:
1. Egyesült Államok
2. Oroszország
3. Kína
4. India
5. Dél-Korea
6. Egyesült Királyság
7. Franciaország
8. Japán
9. Törökországű
10. Olaszország
Magyarország hadereje a GFP értékelése szerint 55. helyre esett vissza ütőképesség szempontjából, Angola és az Egyesült Arab Emírségek közé.
A térségünkben C sehország és Románia erősebb, mint a Magyar Honvédség, azonban katonáink a szerb és az osztrák haderőknél is ütőképesebbek.
Fontos leszögezni, hogy a GFP listája a haderőfejlesztési program vívmányait csak a beszerzett számosság tekintetében tükrözi, az új technikai eszközök technológiai színvonalát nem veszik latba a szerkesztők.
Így tehát a GFP értékelése nem több, mint egyszerű érdekesség, játék a számokkal, adatokkal, ennek tudatában érdemes szemlézni a frissen közzétett Firepower-indexet is.
