A sárgaság nem betegség, hanem tünet. A sárgaság gyakran együtt jár bőrviszketéssel, sötét vizelettel és színtelen széklettel. A sárgaságot kísérheti hányinger, hányás, láz, étvágytalanság.
Aki a szem fehérjéjének vagy bőrének sárgaságát tapasztalja, vagy ha fennáll a májgyulladás vagy májelégtelenség gyanúja, a lehető leghamarabb forduljon orvoshoz! Sárgasággal együtt járhat fokozott vérzékenység – vérzés esetén azonnal keresse fel a legközelebbi sürgősségi osztályt.
A sárgaság kiváltó okait három csoportra oszthatjuk, attól függően, hogy a bilirubinfelhalmozódás a véráramban a máj elérése előtt, a májban vagy az epeutakban történik.
Ez alapján megkülönböztetünk vörösvérsejt-széteséssel járó sárgaságot, májeredetű sárgaságot és elzáródásos sárgaságot.
A vörösvérsejt-széteséssel járó sárgaság esetén a vörösvérsejtek fokozott szétesése vezet a sárgasághoz. Ebbe a betegségcsoportba tartozik például a sarlósejtes vérszegénység, a gyógyszer kiváltotta vörösvértest-széteséssel járó vérszegénység. Vérátömlesztéskor az AB0-s vércsoport-összeférhetetlenség is okozhat vörösvértest-széteséssel járó vérszegénységet. Továbbá vörösvérsejt-szétesés áll az újszülöttkorban előforduló sárgaság mögött is.
A májeredetű sárgaság során az epeelválasztás zavart szenved a májban. Ennek leggyakoribb oka a májgyulladás és a májcirrózis.
Májzsugort és májgyulladást okozhatnak vírusok (hepatitis A, B, C, D, E), baktériumok (Weil-betegség), paraziták (malária, sárgaláz), autoimmun betegségek, toxinok (alkohol) vagy gyógyszerek (paracetamol), raktározási betegségek (haemochromatosis, a vas rendellenes felhalmozódása a májban), örökletes betegségek (Primer biliaris cirrhosis, Gilbert-szindróma), operációt vagy májtranszplantációt követő intravénás táplálás során túl nagy mennyiségű zsír adagolása.
Az elzáródásos sárgaság esetén gátolt az epe elfolyása az epeutakból. Az elfolyási akadály lehet epekő, epehólyagpolip, az epeutak daganata, epeúti gyulladás, parazitafertőzés, hasnyálmirigy-gyulladás, hasnyálmirigytumor, hasnyálmirigy-álciszta vagy májtályog.
A sárgaságnak – mivel csak tünetként jelentkezik – önmagában nincsenek szövődményei, csupán a sárgaságot okozó alapbetegségnek.
A kezelőorvos, miután kikérdezi és megvizsgálja a beteget, labor- és képalkotó vizsgálatokat kér. A tünetekből, a tünetek változásából és a kapott vizsgálati eredményekből állapítja meg a sárgaság okát, és kezeli a pácienst.
A sárgaság kezelése az alapbetegség kezelésével történik, ami a különböző kiváltó okok miatt más és más. Általánosságban elmondható, hogy az alapbetegség sikeres kezelése után a sárgaság megszűnik.
A sárgaságot nem minden esetben lehet megelőzni. Az örökletes kórképek miatt kialakult sárgaság ellen nem lehet védekezni, azonban az alkoholtól és a májkárosodást okozó gyógyszerektől való tartózkodással elkerülhető a sárgaságot kialakító kórképek jelentős része. Fontos továbbá, hogy éljen a vírusos májgyulladások ellen rendelkezésre álló oltások lehetőségével. Utazás során fokozottan figyeljen a higiénés szabályok betartására. Kerülendő a szexuális partnerek gyakori váltogatása, és javasolt gumi óvszer használata. Közös tetoválótű vagy injekciós tű használata tilos!
Az újszülöttek hetven százalékánál a születést követő 4. napon élettani sárgaság jelenik meg, mivel az újszülöttek magzati korból származó vörösvértestjeinek rövidebb az élettartamuk, nagyobb mennyiség esik szét születést követően. Az újszülött mája viszont még éretlen, ezért a széteső vörösvértestekből felszabaduló nagy mennyiségű bilirubint nem tudja lebontani, így az felhalmozódik a bőrben és a szemfehérjében. Az élettani sárgaság több hétig is elhúzódhat, a bilirubin lebomlását kékfény-kezeléssel lehet segítheti.