Elmúlt Momentum

2025. január 20. hétfő. 9:41

A politikai közéletet közelről szemlélő az óbaloldali pártok háza táján történt eseményekről, bejelentésekről nehezen tudja eldönteni, hogy azokon sírjon-e, vagy inkább csak nevessen. A roncsbaloldal két kommunista udódpártja, az MSZP és a Demokratikus Koalíció után ugyanis az óbaloldali roncsderbire bejelentkezett a Momentum is, a sorozatos elnökcserék után a legfrissebb prezident, Tompos Márton kürtölte világgá, hogy jövőre indulnak a 2026-os parlamenti választáson.

Nem is szerény ambícióval, „mi nemcsak a Fideszt akarjuk lecserélni, hanem a fideszes törzsi mentalitást is le akarjuk váltani”, közölte Tompos elnök. Megjegyzem, 2017 őszén, amikor pártformációként szárba szökkent a Momentum Mozgalom (rövidítve: MOMO) Emmanuel Macron pártjával kokketálva az európai új hullám magyar képviselőjeként centrumpártként definiálta magát, 2022-ben a Liberális Internacionáléhoz csatlakoztak megfigyelői státuszban.

A budapesti olimpiaellenes népszavazási kezdeményezésük és a 2018-as parlamenti választás idején a momentumos ifjak a politikai piacon jelen lévő pártok kihívójaként, ellenfeleként léptek színre. Fegyőr, vagyis Fekete-Győr András korábbi pártelnök azonban most már ifjúkori elhajlásnak tartja azt is, hogy új generációként igazi rendszerváltozást hirdetve azzal a szándékkal ugrott csukafejest a politikába, hogy leszámolnak a múlt elitjeivel.

Fegyőr persze nem a legélesebb kés volt a Momentum fiókjában, amely abból is látszott, hogy 2021-ben az ellenzéki előválasztáson a miniszterelnök-jelöltek sorában utolsó lett, mindössze négyszázaléknyi voksot kapott, tehát még a momentumos szavazók sem szavaztak rá. A személyes karrierje pedig olyan jól sikerült, hogy a hatályos törvények értelmében neki magának a parlamenti széket is el kellett hagynia, mivel egy év börtönbüntetésre ítélték – két év próbaidőre felfüggesztve – csoportosan, társtettesként elkövetett hivatalos személy elleni erőszakért, amiért évekkel korábban egy tüntetésen füstgránátot hajított a rendőrsorfal felé.

A Momentum jó csillagzat alatt született, 2017-ben a NOlimpia nevet viselő budapesti népszavazási kezdeményezés sikere lendületet adott a pártalapításnak, az óbaloldali ellenzék 2018-as kudarca a parlamenti választáson pedig akár ugródeszka is lehetett volna egy új és fiatalokból álló párt számára. Különösen azután, hogy 2019-ben az európai parlamenti választáson 9,9 százalékos eredményt értek el, s két képviselőt küldhettek Brüsszelbe. Továbbá ennek nyomán az önkormányzati választáson is jelentős áttörést értek el, ők adták Budapest főpolgármester-helyettesét, Terézváros polgármesterét, és vidéken is jelentős erőt képviseltek.

Mégis beleszaladtak a legnagyobb csapdába, Gyurcsány halálos ölelésébe 2022-ben. Amelyet az új elnök, Donáth Anna fel is ismert. Donáth Anna fel is rúgta a 2022-es paktumot, s kultúrharcot hirdetett a Demokratikus Koalícióval szemben, mondván, ők a hazugság kultúráját képviselik. Egyszersmind meghirdette a hitelesség kultúráját.

Az lett belőle 2024-re, amit az összecsúsztatott európai parlamenti és önkormányzati választáson láttunk. Vérzivatar és megsemmisülés, a támogatottság elvesztése. A Momentumot ma leginkább egy százalékra mérik kutatók.

A „momentum” kifejezés egyébiránt a fizikában használt fogalom, amely egy mozgó test lendületét írja le, a test tömegének és sebességének szorzataként. Ám ennek a momentumos politikai testnek se tömege, se szorzata nincs már.

A szerző újságíró

Elolvasom a cikket