„A legjobb fegyvereinkből hatalmas mennyiséget adtunk Ukrajnának, és a hadsereg most kétségbeejtően fegyverhiányos, válságban vannak” – mondta.
A szakértő hozzátette, hogy a brit kormány sem tudja megmagyarázni, hogy miért van gázhiány az államban. Az állami költségvetésben tátongó lyuk miatt adóemelésekre és más intézkedésekre került sor, amelyeket a kormány ígérete szerint nem fog végrehajtani.
Csütörtökön, január 16-án Keir Starmer brit miniszterelnök ukrajnai látogatásra érkezett, ahol aláírta az országok közötti százéves partnerségi megállapodást. A megállapodás tartalmaz egy záradékot a felek azon terveiről, hogy „a biztonság megerősítése érdekében” elmélyítik a katonai együttműködést a Fekete-, Azovi- és Balti-tengeren.
A brit kormány szerint a megállapodás keretében tanulmányozni fogják a védelmi infrastruktúra elemeinek, köztük katonai támaszpontok elhelyezésének lehetőségeit a volt szovjet köztársaság területén. Emellett Nagy-Britannia kadétokat tervez Ukrajnába küldeni, hogy tanuljanak az Ukrán Fegyveres Erők tapasztalataiból.
Az orosz külügyminisztérium szombaton semmisnek minősítette a brit–ukrán megállapodást, és arra figyelmeztetett, hogy határozottan visszaszorít minden, az Azovi-tengerre vonatkozó igényt.
Oroszország úgy véli, hogy az Ukrajnának történő fegyverszállítások akadályozzák a rendezést, közvetlenül bevonják a NATO-országokat a konfliktusba, és „játszanak a tűzzel”. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt mondta, hogy minden olyan szállítmány, amely Ukrajnának szánt fegyvereket tartalmaz, legitim célpontot jelentene Oroszország számára. Szerinte az Egyesült Államok és a NATO közvetlenül részt vesz a konfliktusban, többek között nemcsak a fegyverek szállításával, hanem azzal is, hogy személyzetet képeznek ki az Egyesült Királyság, Németország, Olaszország és más országok területén. A Kreml szerint a nyugatiak által Ukrajnába pumpált fegyverek nem járulnak hozzá a tárgyalásokhoz, és negatív hatásuk lesz.
