Az allergiákat valamilyen anyag váltja ki, amely immunológiai reakciót okoz. A hidegallergia a fizikailag kiváltott allergiák közé tartozik, mely nem vált ki immunológiai reakciót, tünete a csalánkiütés. Oka, hogy a hideginger hatására hisztamin szabadul fel azon a helyen, ahol hideg éri a testet. A hisztamin hatására rövid időn belül a bőr kipirosodik, ég, és erősen viszkető, hólyagos kiütések jelennek meg ezeken a területeken, mint amilyen a csalánkiütés. Többnyire a kezet, arcot érinti, hisz hideg időben ezek a védtelenek. De nyáron is megduzzadhat a száj, a torok és a nyelőcső is, ha hideg ételt, italt, jégkását, fagyit fogyaszt el a beteg. Az elpárologtatott verejték, hideg vízben úszás is kiválthatja a hirtelen csalánkiütést.
Hogy kinél milyen hatásra jelentkezik a tünet, az egyéni megjelenésű:
- hideg tárgyak érintése, hideg vízzel való érintkezés (akár kézmosásnál is);
- széllel való érintkezés esetében azon a bőrterületen, ahol a hideg a bőrt éri;
- amikor a melegből kimegy a hidegbe;
- ha a hőmérséklet egy bizonyos érték alá csökken;
- ha valami hideget iszik vagy eszik.
Azonban, ha nagy bőrfelület van kitéve a hidegingernek (pl. hideg vízben úszás), nagy mennyiségű hisztamin szabadul fel, ami a vérrel pillanatok alatt a test egyéb területeire is eljut. Ennek következménye a szapora pulzus, fejfájás, légszomj, szélsőséges esetben anafilaxiás sokk.
Hogyan diagnosztizálható?
Mivel nincs antigén-antitest reakció, így nem szükséges a diagnózis megerősítéséhez vérvizsgálat. A hidegurticaria egy egyszerű teszttel kimutatható: az alkarra több jégkockát helyeznek, és azokat különböző időpontokban távolítják el. Ha a jégkockák eltávolítása után csalánkiütés jelentkezik, a diagnózis egyértelmű. Sajnos ezzel a teszttel nem lehet meghatározni, mi az a hideg, amire a beteg már tüneteket mutat.
Az elsődleges hidegallergia általában fiataloknál jelentkezik – ez a leggyakoribb típus, és 2-3 év alatt magától elmúlik.
Vírus vagy más betegség is okozhatja az elváltozásokat. Így kiváltó ok lehet a fertőző betegség, mint a kanyaró, bárányhimlő, valamint egy háttérben meghúzódó másodlagos betegség, mint a mandulagyulladás.
Ritkán, de a hidegallergia lehet öröklött állapot is.
A kezelés általában antihisztamin-tartalmú külsőleges, belsőleges készítményekkel, orvosi tanácsra történik. Fontos a megelőzés! Anafilaxiás sokk esetében epinephrintartalmú injekció alkalmazása szükséges. Ennek megítélése szigorúan orvosi feladat, alkalmazását a súlyos tüneteknél rövid időn belül el kell kezdeni!
