A külföldiek és a migrációs hátterűek gyenge teljesítményét a PISA-teszteken gyakran a tanárok diszkriminációjának tulajdonították, egy új tanulmány azonban ennek éppen az ellenkezőjét állapította meg, és azt, hogy valójában a német gyerekek vannak kitéve a diszkriminációnak.
A migráns hátterű vagy szociálisan hátrányos helyzetű háztartásokból származó gyerekek gyakran jobb minősítést kapnak – mondta Sarah Bredtmann, a Duisburg-esseni Egyetem kutatócsoportjának munkatársa.
A tanulmány szerint a tanárok önkéntelenül is megpróbálják feljebb emelni ezeket a gyerekeket a jobb osztályzatokkal, azonban ennek messzemenő következményei vannak az oktatási rendszerre is. A tesztek alapján az általános iskolát elvégző gyerekek nem tudnak rendesen olvasni és írni sem, mivel egyre több a migráns hátterű gyerek.
„Társadalmunk ezt nem engedheti meg magának. Ez egy pénzügyi tényező is – függetlenül attól, hogy mit jelent ez maguknak a fiataloknak. Nincs lehetőségük arra, hogy megtanuljanak egy szakmát, amely a mélyszegénységhez és a reménytelenséghez vezet” – nyilatkozta egy pedagógus az ügy kapcsán.
A helyzetet tovább nehezíti, hogy Németországban egyre nagyobb a tanárhiány részben azért, mert egyre több tanár hagyja el a pályát, sok helyen ugyanis a migránsok a saját kultúrájukat akarják ráerőltetni az iskolákra. Nemrég például radikalizálódott muszlim diákok „saríarendőrség” felállítását tervezték a Düsseldorf melletti Neuss egyik középiskolájában.
Az érintett diákok közül hárman arab migráns hátterűek, a negyedik fiatal olasz származású. Követeléseik között szerepelt a péntek délutánok szabaddá tétele, hogy a muszlim vallású diákok nyugodtan imádkozhassanak. A 17–19 éves muszlim fiatalok kilátásba helyezték olyan idejétmúlt büntetések visszaállítását is, mint például a megkövezés, amely feltehetőleg mindennél jobban szemlélteti a válságot, amelyben jelenleg a német oktatási rendszer találta magát.
