A Várkapitányság és az MNB Arts and Culture együttműködésében megvalósuló kiállítás azokat a tudományos szemléletű alkotókat mutatja be, akik mérnöki, számítógépes, nyelvi és természettudományos megközelítéseken keresztül kapcsolódnak a kortárs művészethez – hangzott el a kiállítást bemutató csütörtöki sajtótájékoztatón.
Sikota Krisztina, a Várkapitányság turisztikai, kulturális és kommunikációs vezérigazgató-helyettese a sajtótájékoztatón felidézte, hogy az YBL 6 Művészeti Tér 2023-ban nyitotta meg kapuit, azóta több kortárs kiállítást is rendeztek. Az MNB Arts and Culture divíziójával való együttműködés részeként a mostanival együtt három kiállítás megvalósítását tervezik – tette hozzá.
Sikota Krisztina beszélt arról is, hogy a szombattól látható kiállítással a Várkapitányság csatlakozik az idén fennállása 200. évfordulóját ünneplő Magyar Tudományos Akadémia jubileumi évéhez.
Hamvai Kinga, az MNB Arts and Culture vezetőjének ismertetése szerint az MNB gyűjteménye 1400 kortárs alkotást számlál. A kollekció az 1950-es évektől a közelmúltig terjed és három-négy művészgenerációt ölel fel. Az alkotások állandó jelleggel a jegybank épületében vannak kiállítva, ezért céljuk az, hogy a gyűjteményt a nagyközönség is megismerhesse. Budapesten több kiállítást is rendeztek már, 2023-ban Veszprémben, tavaly az Andrássy úti Q Contemporaryben mutatkozott be a kollekció nagyszabású kiállításon – idézte fel.
Hamvai Kinga ismertetése szerint a Várkapitánysággal létrejött egyéves együttműködés részeként megvalósuló következő két kiállítás kurátori feladatára nyilvános pályázatot hirdet az MNB, ezzel támogatva a gyűjtemény láthatóságát és kutathatóságát.
A pályázati felhívást február 15-én teszik közzé és kurátorok, kurátori kollektívák és egyetemi képzésben részt vevő hallgatók csoportos jelentkezését várják. Az MNB célja új tehetségek felfedezése, valamint fiatal kurátorok szemléletének beemelése a gyűjtemény bemutatásába – hangsúlyozta Hamvai Kinga.
Sikota Krisztina felidézte, hogy több mint 150 éve épült a Várkert Bazár Ybl Miklós építész tervei alapján. Célja az volt, hogy a pezsgő kulturális életet Pestről átcsábítsa a budai oldalra. Strobl Alajos szobrászművész elsőként nyitott saját műtermet a Várbazár árkádsorában, később Fadrusz János szobrászművész foglalta el a helyét. Itt kapott helyet a Magyar Történeti Képcsarnok, és 1888-1918 között itt működött a Magyar Királyi Női Festőiskola Lotz Károly vezetésével.
Mészáros Flóra művészettörténész, kurátor a Szférák között. Művészet és tudomány – Válogatás a Magyar Nemzeti Bank kortárs gyűjteményéből című tárlatról elmondta: a művészet és a tudomány témakörét körbejáró tárlaton a látogatók megismerhetik, hogyan épül fel tág értelemben az 1960-as évektől kezdve a magyar kortárs művészet, emellett megismerhetik azokat a művészeket, akik jellemzik az MNB gyűjteményét. A kiállításon a festmények mellett installációk, iparművészeti alkotások és szobrok is láthatók lesznek.
A kiállítás koncepciójának kialakításakor a kurátor olyan alkotók munkáit válogatta ki, akiknek a gondolkodásuk, koncepciójuk valamilyen szinten köthető a tudományos látásmódhoz: tervezésükben megjelenik a mérnöki, építészeti szemlélet vagy tudományos szempontból vizsgálják az írást és annak képi megjelenítését. De olyan alkotók művei is szerepelnek a válogatásban, akik a művészet és a tudomány összhangját teremtették meg, mint Mengyán András vagy Lantos Ferenc.
A Várkapitányság közleménye szerint a kiállítás bemutatja a műszaki tudományokra reflektáló alkotókat, köztük Andreas Fogarasi, Gáspár György, Horváth Lóczi Judit, Jovanovics Tamás, Konok Tamás és Nemes Márton munkáit, akik mérnöki, tervezői, építészeti gondolkodásuk és fókuszuk mentén építkeznek. Az algoritmikus felfogás, a számítógépes kultúra kerül fókuszba Bak Imre, Horváth Lóczi Judit és Kóródi Zsuzsanna munkáival, de a kiállítás Vera Molnar személye előtt is tiszteleg.
A nyelv mint tudomány, a képírás, az ékírás művészeti területe jelenik meg Csáji Attila, Frey Krisztián, Major Kamill és Reigl Judit munkásságán keresztül, míg a természetalapú világfelfogások és az ebből eredeztethető művészeti megközelítések érhetők tetten Hantai Simon, Lantos Ferenc több művén, Reigl Judit és Melkovics Tamás egy-egy alkotásán.
A fizika egyes ágai, az űrfizika és a fényfizika Anthony Vasquez, Bullás József, Kóródi Zsuzsanna alkotásain, valamint Reigl Judit A súlytalanság élménye című ikonikus festménye mentén mutatkoznak be. A természet- és örökségvédelem, a klimatológia és a tudományos, kulturális emlékek megőrzését vetik fel kérdésként a fiatal generációs művészek, Balázs Nikolett és Pintér Dia alkotásai.
A tárlat külön is kiemel egy-egy alkotót (különleges installálás keretében) – Fajó Jánost, Lantos Ferencet, Mengyán Andrást és Szentpétery Ádámot –, akik számos tudományterületet hívtak/hívnak életre alkotótevékenységükben, vagy munkáikat egészében áthatja a tudományosság – áll a közleményben.
