Valóban létezett a nagy atlantiszi síkság?

Egyes tudósok úgy vélik, hogy Platón Atlantiszról szóló története a bronzkori minószi civilizáció eltorzított beszámolója. Sokan mások úgy vélik, hogy a történet teljesen kitalált, de még ők is elismerik, hogy Platón valószínűleg valós helyekre és eseményekre támaszkodott Atlantiszról szóló beszámolója megalkotásához. Számukra általában a minószi civilizáció az, amely valószínűleg a legnagyobb inspirációt jelentette – írja a Greekreporter.com.

Például az az elképzelés, hogy Atlantisz egy hatalmas tengeri civilizáció volt, amely egy fő szigetet, több másikat és a kontinens egyes részeit uralta, megfelel a bronzkori minósziaknak. Az elképzelés, hogy a Földközi-tengeren erőszakos hódításokat hajtottak végre, szintén egyezik. Nevezetesen, hogy a görögök elleni háborúban buktak meg, akárcsak Atlantisz. Még a metropolisz általános leírása is megegyezik a fontos minószi Szantorini szigetével.

Mivel ez a helyzet, csábító a gondolat, hogy az atlantiszi nagy síkságot a minószi civilizáción belül egy valós helyszínnel azonosíthatjuk. Valójában számos tudós azt állítja, hogy ez határozottan így van.

Atlantisz nagy síksága

Először is nézzük meg, mit mondott Platón az atlantiszi nagy síkságról. Platón Krisztiász című, Kr. e. a negyedik században írt dialógusa szerint a nagy síkság a sziget egyik kiemelkedő része volt. Platón ezt írta:

„A tenger felé nézve, de az egész sziget közepén volt egy síkság, amelyről azt mondják, hogy minden síkságok közül a legszebb és nagyon termékeny volt.”

Ebből a kezdeti leírásból láthatjuk, hogy Atlantisz nagy síksága a sziget központi részén volt. Kivételesen szép és termékeny síkság volt. Platón továbbá így írja le:

„Hegyekkel körülvéve, amelyek a tenger felé ereszkedtek; sima és egyenletes volt, és hosszúkás alakú, az egyik irányban háromezer stádiumra terjedt ki, de a középponton keresztül a szárazföld belsejében kétezer stádium volt. A szigetnek ez a része dél felé nézett, és észak felől védett volt.”

Platón azt is leírja, hogy a folyók leereszkednek ezekről a hegyekről, és átfolynak a síkságon. Továbbá a síkságot számos csatornával öntözték, amelyek egymástól százstádiumnyi távolságra voltak.

A krétai Messara-síkság

Sok tekintetben könnyen beláthatjuk, hogy ez a leírás mennyire illik a minósziak fő szigetének, Krétának a valóságához. Körülbelül Kréta szigetének közepén hosszában található a Messara-síkság. Ez egy téglalap alakú síkság, akárcsak Atlantisz nagy síksága.

A Messara-síkság is megfelel Platón leírásának, amely szerint Atlantisz síksága nagyon termékeny volt. Egy Krétáról szóló, modern forrás szerint a Messara-síkság „nagyon termékeny, és mindig is Kréta fő magtárának számított”. Ez nem csak a modern kor jelensége. Ahogy a Messara Múzeum elmagyarázza, ez a síkság a minósziak számára is fontos mezőgazdasági központ volt.

Mi a helyzet a csatornákkal, amelyek Atlantisz nagy síkságán keresztül folytak? Található-e ezekhez hasonló a Messara-síkságon? Ez valószínűleg a Messara-síkságon és a hozzá tartozó regionális egységen keresztül folyó számos patakra utal. Bár nem mesterséges csatornákról van szó, ez a sok folyó és patak átszeli a vidéket, és azt a látszatot kelti, mint amelyet Platón leírt.

Az atlantiszi nagy síkság és a Messara-síkság közötti egyik fő különbség a méretük. Platón leírása szerint Atlantisz nagy síksága 3000 stadium hosszú és 2000 stadium széles volt. Ezzel szemben a Messara-síkság hosszában körülbelül tízszer kisebb, szélességében pedig még ennél is kisebb.

Ezzel kapcsolatban két dologra kell rámutatni. Az első az, hogy Platón szerint ez a történet az egyiptomiaktól származik. Egy szaiszi pap mesélte el a történetet Szolónnak Kr. e. a hatodik században. Ezért teljesen lehetséges, hogy a fordításban hibák történtek.

Történetesen az egyiptomi demotikus írás Szolón idejéből nagyon hasonló számokat használt a százak és ezrek esetében. Valójában a legfontosabb különbség az volt, hogy a százasok „farka” hosszabb volt, mint az ezreseké. Az ezresek azonban néha a szokásosnál hosszabb farkat kaptak, és ez zavart okozhatott.

Emiatt számos tudós azt javasolta, hogy Platón 3000 stadium és 2000 stadium helyett eredetileg 300 és 200 lehetett. Ez nagyon jól illeszkedne a Messarai-síkság hosszához.

Ami a szélességet illeti, ez tökéletesen illeszkedik, ha Kréta Heraklion regionális egységének nagy részét és nem csak a Messarai-síkságot vesszük bele. Ez az egész régió, amint azt a topográfiai térképek is mutatják, a környező területhez képest sokkal laposabb. Ha ezt figyelembe vesszük, a mérések pontosan megegyeznek Platón korrigált adataival.

Platón szerint Atlantisz nagy síkságát hegyek vették körül, bár különös figyelmet fordított arra, hogy a síkság északról védett. Ez nagyon jól illik a Messarai-síkságra. A legtöbb oldalról valóban hegyek veszik körül.

Észak felé a Messarai-síkságot részben az a hegyvonulat védi, amelyen az Ida-hegyet találjuk. Ez Kréta legjelentősebb hegye. Azonban nem egy elszigetelt csúcs. Egy nagy hegyvonulat része, amely északról védi a Messarai-síkságot. A síkság keleti oldalán egy hasonlóan nagy hegység húzódik.

Nemcsak a hegyek elhelyezkedése, hanem mérete is megegyezik azzal, amit Platón írt Atlantisz nagy síkságáról:

„A környező hegyek számukról, méretükről és szépségükről voltak híresek.”

Így Atlantisz nagy síksága sok tekintetben nagyon jól illeszkedik a krétai Messara-síksághoz.

Elolvasom a cikket