G. Fehér Péter
2025. január 25. szombat. 14:23
Frissítve: 2025. január 25. 14:25
A magyar diplomácia három feltételhez kötötte az Oroszországot sújtó uniós szankciók újabb meghosszabbítását. Ukrajna állítsa vissza az Oroszországból, a területén áthaladó és hazánkba érkező gázszállítást, ne támadja a Török Áramlat gázvezetéket, amely Ukrajnát elkerülve szállítja a fosszilis energiahordozót Magyarországra, és, Orbán Viktor magyar miniszterelnök szavait idézve, „ezt a piszkosságot, amit most csináltak velünk szemben a gázzal, nem ismétlik meg az olajjal”.
Túl azon, hogy Kijev Magyarország-ellenes döntése felháborító egy olyan országgal szemben, amely eddig már több mint másfél millió ukrán menekültet fogadott be és humanitárius segítséget nyújt az ukrán polgári lakosságnak, felveti azt a kérdést is, hogy az Oroszország elleni szankciók mennyire hatásosak. Semennyire, az orosz GDP ebben az évben előreláthatólag 3,5 százalékkal fog növekedni.
Ez láthatólag nem zavarja az uniós elitet. Nevezetesen azért, mert pontosan tudják, hogy a szankciók nem fogják visszatartani Oroszországot a háború folytatásától.
Erre a felismerésre nem most jutottak, már a 2022 februárjában kitört konfliktus után néhány hónappal tudatában voltak a büntető intézkedések hatástalanságával.
„A Nyugat részéről nem volt túl észszerű, hogy Oroszország ellen belebonyolódott egy gazdasági hadviselésbe, és többlépcsős szankciókat hozott a Kreml ellen. Például kormányzati vonalon, de alacsonyabb szinten – társadalmi szervezetek, magáncégek, bankok – is büntetni akarták az oroszokat. Mindez spontán döntések alapján és nem tervezetten történt. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a gazdasági szankciók nem váltották be kitervelőik elképzeléseit – állította a Magyar Hírlapnak 2022-ben adott, nem sokkal az orosz támadás utáni interjújában Christopher Davis, az Oxfordi Egyetem professzora, Oroszország-szakértő, aki kiválóan beszél oroszul, több évet élt Moszkvában, ahol még a nyilvánosság elől elzárt levéltárakban is kutathatott. A professzor véleménye szerint az Európai Bizottságnak a megfelelő gonddal készítenie kellett volna egy hatástanulmányt a szankciók bevezetése előtt.
A helyzet az, hogy az EB csak a háború kitörése után néhány hónappal készített az ügyben hatástanulmányt, amit viszont a mai napig a legnagyobb gonddal titkolnak az uniós közvélemény előtt.
E szerint túl gyorsan hozták meg a döntéseket, és mindez politikai nyomásra történt. Ezért nem készítettek előzetes gazdasági hatástanulmányt sem. Az EU nem csinált semmilyen tervet a szankciók hatásáról, véletlenszerűen döntött – állította a professzor.
Az azóta eltelt időszakban a többi, Oroszország elleni szankciós csomagról annak tudatában határoztak Brüsszelben, hogy tudták: azok nem sokat érnek, viszont a közösség polgáraira egyre több terhet jelent.
Christopher Davis akkor kitért annak a kérdésnek a megválaszolásától, hogy honnan érkezett a politikai nyomás. Azóta már tudjuk.
