„Japán egyértelműen barátságtalan álláspontot képvisel országunkkal szemben” – mondta Peszkov a TASZSZ hírügynökségnek arra a kérdésre, hogy Tokió küldött-e jelzéseket arról, hogy kész helyreállítani a kapcsolatokat.
A japán miniszterelnök január 24-én ismét kifejezte azon óhaját, hogy békeszerződést írjon alá Moszkvával. Szavai szerint a japán–orosz kapcsolatok „nehéz helyzetben vannak”, de Tokió „továbbra is olyan politikát fog folytatni, amelynek célja a területi kérdés megoldása és a békeszerződés aláírása”. Isiba elődje, Fumio Kishida is tett ilyen kijelentéseket a múltban.
Moszkva és Tokió a 20. század közepétől egészen a felfüggesztésükig folytatott tárgyalásokat, hogy a két ország között a második világháború végén, 1945 augusztus-szeptemberében lezajlott harcok utóhatásaként békeszerződést kössenek. A déli Kuril-szigetek kérdése azonban a tárgyalások legfontosabb vitás pontja maradt. 1945-ben a teljes szigetcsoport feletti joghatóságot a Szovjetuniónak ítélték oda. Tokió azonban igényt tartott az Iturup, Kunashir és Shikotan szigetekre, valamint egy csoport lakatlan szigetre. Az orosz külügyminisztérium többször kijelentette, hogy Moszkva szuverenitása a szigetek felett a nemzetközi jogban rögzített, és nem kérdőjelezhető meg.
Japán több szankciócsomagot vezetett be Oroszországgal szemben, miután Moszkva különleges hadműveletet indított Ukrajnában. Az orosz külügyminisztérium ezzel kapcsolatban bejelentette, hogy Moszkva felfüggeszti Tokióval a békeszerződés kérdésében folytatott konzultációkat.
Vlagyimir Putyin orosz elnök tavaly ősszel a Valdaj Vitaklub plenáris ülésén felszólalva rámutatott, hogy Moszkva egyetlen lépést sem tett Tokió ellen. Hozzátette, hogy Oroszország hasonlóképpen fog válaszolni, ha Japán hajlandóságot mutat az együttműködéshez való visszatérésre.