Egy esetleges új világjárványra adott gyors és összehangolt válasz módszertanának kidolgozása a célja annak a kutatási programnak, amellyel a Szegedi Tudományegyetem a japán Kyotói Egyetemmel és az amerikai Yale Egyetemmel közös konzorciumban nyert HU-rizont pályázatot. A részletekről Röst Gergely matematikus, a konzorcium vezetője számolt be az InfoRádióban.
A matematikus szerint az együttműködés lényege, hogy egy esetleges világjárvány esetén minél gyorsabban tudjunk megfelelő választ adni, a döntéshozókat támogatni. Példaként azt említette, hogy már van egy kezdeményezés, az úgynevezett 100 napos vakcinamisszió, amelynek az a célja, hogy egy ilyen vészhelyzetben száz nap múlva álljon rendelkezésre bevethető vakcina. Emlékeztetett, hogy a Covid-világjárványt megelőző időszakban 1800 nap volt a leggyorsabb vakcinafejlesztés, ezt sikerült felgyorsítani a pandémia elején 330 napra. Most az új célkitűzés, hogy ezt sikerüljön 100 napra felgyorsítani.
A járványok elleni fellépésnek a szakember szerint három főbb fázisa van. Először is meg kell becsülni az új betegség fontos paramétereit, hogy mennyi a reprodukciós száma, a lappangási ideje, a tünetmentesek aránya, ezt egy erre specializált kutatócsoport szokta elvégezni. Utána jönnek a modellezők, a matematikusok, akik az adatok alapján készítenek előrejelzéseket, különböző szcenáriókat. A harmadik fázisban jönnek az epidemiológusok, akik a modellezési eredmények alapján protokollokat dolgoznak ki, ajánlásokat fogalmaznak meg. A második fázisban jut szerephez a Szegedi Tudományegyetem, míg a Yale a harmadik fázisért lesz felelős, mint a világ egyik vezető kutatócsoportja.
„Még nem tudjuk, milyen lesz a következő járvány, lehet olyan is, amit még el se tudunk képzelni. Nem biztos, hogy felső légúti vírus okozza a következő világjárványt, és az egyik lényege az újabb kutatásoknak az, hogy erre az ismeretlenre is próbálunk felkészülni” – mondta a tanszékvezető.
