A tudósok először körülbelül húsz évvel ezelőtt találták meg ezt az anyagot a kínai Tarim-medencében található Hsziaohe temetőben eltemetett múmiákon. Többéves kutatás után a legújabb DNS-vizsgálatok kimutatták, hogy ez a rejtélyes anyag a kefírsajt – számol be a Greekreporter.com.
Ezt a lágy, probiotikus sajtot tehén- és kecsketejből készítették évezredekkel ezelőtt. Az eredményeket a Cell című folyóiratban tették közzé.
Az ősi sajt többféle baktériumot és gombát tartalmazott, köztük Lactobacillus kefiranofaciens és Pichia kudriavzevii baktériumokat. Ezek a mai kefírszemekben is megtalálhatók.
A kefirszemek baktériumok és élesztőgombák keveréke, amelyek együttesen erjesztik a tejet sajttá. Ez a folyamat hasonló ahhoz, ahogyan a kovász a kenyeret erjeszti.
Objektum doboz
„Ez a világon valaha felfedezett, legrégebbi ismert sajtminta” – mondta Qiaomei Fu, a tanulmány vezető szerzője, a pekingi Kínai Tudományos Akadémia gerinces paleontológiai és paleoantropológiai intézetének paleontológusa. Fu kifejtette, hogy az olyan élelmiszereket, mint a sajt, nagyon nehéz évezredekig megőrizni, így ez a felfedezés egyszerre ritka és értékes.
Azt is megjegyezte, hogy ennek az ősi sajtnak a közelebbi vizsgálata fontos betekintést nyújthat őseink étrendjébe és kultúrájába.
A probiotikus sajtbaktériumok evolúciója 3600 év alatt
A kutatók megállapították, hogy a L. kefiranofaciens-szemcsék hasonlóak voltak a tibetihez. A baktérium génjeinek tanulmányozásával nyomon tudták követni, hogyan változtak a probiotikus baktériumok az elmúlt 3600 év során.
„Megfigyeléseink arra utalnak, hogy a kefirkultúrát a bronzkor óta fenntartották az északnyugat-kínai Hszincsiang régióban” – magyarázta Fu. Ez lehetővé teszi a tudósok számára, hogy lássák, hogyan fejlődött egy baktérium háromezer év alatt.
Ezeknek az ősi tejtermékeknek a tanulmányozása azt is világosabbá teszi, hogy az emberek hogyan éltek, és hogyan léptek kapcsolatba a környezetükkel régen. Az azonban még mindig nem világos, hogy ezek az ősi egyének miért voltak sajtba burkolózva.
Az erjesztett élelmiszerekben tízezerszer több mikroba lehet
Az erjesztett élelmiszerekben akár tízezerszer több mikroba is lehet, mint a friss élelmiszerekben. Ezen élelmiszerek fogyasztása növelheti az egészséges baktériumok, például a Lactobacillus (L. acidophilus) számát a szervezetben. Emellett olyan természetes vegyületeket is tartalmaznak, amelyek jót tesznek a bélrendszerének.
Az ilyen baktériumok például olyan hasznos vegyületeket termelhetnek, amelyek támogatják az immunrendszerét, és csökkentik a fertőzések és a duzzanatok esélyét.
A tej erjesztése i. e. 6000–4000 körül kezdődött Indiában, a Földközi-tenger vidékén élő emberek pedig körülbelül 7000 évvel ezelőtt állítottak elő sajtot.
Arról azonban nem sokat tudunk, hogy ezek a módszerek hogyan változtak az idők során, mivel meglehetősen kevés feljegyzés maradt fenn, és a tejtermékek nem maradnak meg jól az évek során.
