
Az egyik legfontosabb élelmiszer, amelyet természetes állapotában veszélyes fogyasztani, a manióka. Ellentmondásosnak tűnhet, de mégis ez a trópusi területeken élő emberek étrendjének egyik fő szénhidrátforrása. A maniókával kapcsolatos legfőbb probléma az, hogy gyökerei és levelei cianogén glikozidoknak nevezett toxinokat tartalmaznak, amelyek cianiddá bomlanak le, és gócokat, bénulást, sőt halált is okozhatnak.
Ennek ellenére a gumót rengetegen fogyasztják, mert a méreganyagok eltávolíthatók a meghámozott manióka vízbe áztatásával, illetve főzéssel és megfelelő ideig tartó napon szárítással. Sajnos azonban ezt az eljárást nem ismeri mindenki, aki megkóstolja: az Egészségügyi Világszervezet szerint a maniókamérgezés évente több mint 200 ember halálát okozza, illetve több ezren maradandó, kognitív zavarokat okozó fogyatékosságot is szenvednek tőle.
Szintén ismert, halálosan mérgező étel a fugu, azaz a gömbhal. Ez a Japánban ínyencségnek számító halfajta annyira mérgező, hogy csak speciális vizsgával rendelkező szakácsok készíthetik el, és a tanulás akár évekig is tarthat. A hal ugyanis tetrodotoxint termel, amely szinte azonnal bénulást és mindössze húsz perc alatt légzési elégtelenséget okozhat. A tetrodotoxin feltételezhetően 1200-szor mérgezőbb, mint a cianid, a halálos dózis pedig mindössze 2-3 milligramm.
Mivel nagyon hasonlít a közönséges mezei csiperkére, emiatt a halálos sapkagomba sok véletlen mérgezésért felelős. A mérgezés tünetei – a hányinger, hányás és hasmenés – hat-tizenkét órán belül jelentkeznek. Napokon belül máj- vagy veseelégtelenség léphet fel, ami halálhoz vezethet. Bár van olyan gomba, ami főzéssel ehetővé válik, a sapkagomba hőstabil, vagyis a főzés sem pusztítja el az összes toxint belőle.