Csak nézünk, mint Rozi a moziban, hogy mi történik Németországban. Olyasmi zajlott le a napokban a német szövetségi parlamentben, amit még néhány héttel ezelőtt el se tudtunk volna képzelni. A magát jobbközépnek mondott, valójában balliberális, globalista Kereszténydemokrata Unió (CDU) és bajor testvérszervezete, a Keresztényszociális Unió (CSU) együtt szavazott a keményen migránsellenes Alternatívát Németországnak (AfD) párttal.
Sőt, magát a migrációt megfékezni akaró törvénytervezetet is az uniópártok terjesztették be a törvényhozásnak. Vagyis, úgy tettek, mintha migránsellenesség ügyében átvették volna a kezdeményezést.
A látszat azonban csal, mert a beterjesztett törvényjavaslat, majdnem szó szerint megegyezett az AfD eredeti migrációellenes elképzelésével. A pénteken ülésezett Bundestag csak csekély különbséggel, 338 igen, és 350 nem szavazattal elutasította a javaslatot, öten tartózkodtak a voksolástól. Ennek ellenére, mondhatni történelmi jelentősége volt a mostani erőpróbának. Hosszú idő óta most fordult elő, hogy egy hagyományos párt szélsőjobboldalinak – noch dazu, ha már Németországról beszélünk – és nácinak is nevezett párttal együtt szavazzon. Az AfD-re aggatott jelzők messze nem igazak, ez bevált módszer arra, hogy egy pártot szalonképtelenné tegyenek.
Szép új világ, tavaly év vége felé még a kormányon lévő szocialisták és zöldek tüntetéseket szerveztek a német nagyvárosokban, hogy a február 23-i előrehozott parlamenti választásokon „lenyomják” a második legnépszerűbb pártot, az AfD-t. Aztán jött a fordulat, ennek neve Magdeburg.
Szász-Anhalt szövetségi tartomány fővárosában egy szaúdi merénylő közvetlenül karácsony előtt, december 20-án, a tömegbe hajtott kocsijával. Az emberek a nyugati kereszténység legnagyobb ünnepe előtt még az ajándékok beszerzésével voltak elfoglalva a németeknél hagyományos karácsonyi vásáron. Egy kilencéves kisfiú és öt, 45 és 75 év közötti nő vesztette életét, és csaknem 300-an megsérültek.
Németországban, fájdalom ezt leírni, már hagyománya van az ilyen támadásoknak. Úgy néz ki, hogy Magdeburg fordulópont volt a Németországot sújtó ilyen merényletek sorában. A németeknél betelt a pohár.
Friedrich Merz, a közelgő választásokon a CDU kancellár jelöltje nem tett mást, mint felismerte: ha a voksolás előtt nem tesz le valami határozott elképzelést az illegális migráció leállítására, akkor bár lehet, hogy pártja megnyeri a választást – az előrejelzések szerint –, de mi lesz utána?
A közvélemény-kutatások szerint a második helyre az AfD fut majd be, a jelenlegi állás szerint a két párt közötti különbség 10 százalék. Viszont a CDU előnye nem biztos, hogy elég lesz egy koalíciós kormány megalakításához, figyelembe véve, hogy a kisebb pártok előreláthatóan sok szavazatot fognak veszíteni. A politikai és világnézeti ellentétekről már nem is beszélve. Egy elhúzódó kormányválság és annak következményei pedig nem a CDU-nak, hanem az AfD-nek kedvezne.
Azt is mondhatnánk, hogy a CDU túlélési ösztöne vezetett oda, hogy lemásolja az AfD törvényjavaslatát, és mint saját ötletét vigye a parlament elé. Sokan úgy értékelik a fejleményeket, hogy mindez a migrációellenes párt köré épített politikai karantén szétrepedését jelenti.
Ennél sokkal többről van szó. Itt egy hatalmas lék keletkezett a politikai karanténon és most már a kereszténydemokraták propagandasajtója mindezt úgy akarja beállítani, mintha a CDU és az AfD együttműködése természetes jelenség lenne. Példaként több tartomány parlamenti szavazását hozzák fel, ahol a két párt néhány kérdésben közös álláspontot képviselt, úgy „tálalva” a két párt mostani összefogását, mint amely nem előzmények nélküli lenne.
Ez egy alapos önbecsapás a CDU részéről. Mert ha a kereszténydemokraták politikai túlélési ösztöne tartós marad, akkor a pártnak aligha van más választása, mint visszatérni saját történelmi gyökereihez, a jobbközép politizáláshoz.
Mit is jelenthet mindez? Nem mást, mint azt, hogy a mostani CDU-AfD közös szavazás egy hosszú távú együttműködésnek ágyazott meg. Vagyis Németországban jobboldali fordulat várható.
A szerző főmunkatárs
