Az Orosz Föderáció külügyminiszterének beszédéből néhány eltorzított részlet megjelent már a nyugati sajtóban, ezért jobb előre leszögezni: Moszkván nem mutatkoznak a fáradtság jelei, egyáltalán nincs lenyűgözve a Trump-adminisztrációtól, de nem is ijedt meg tőle.
Például a bevezetőben idézett gondolatsort Lavrov azzal folytatta:
– De ez (tehát a tisztességes verseny eltörlése – a szerk.) már egy szélesebb téma – a világrend kérdése, a globalizációs rendszer sorsa, amelyet az Egyesült Államok hozott létre, majd egyszerűen „eltörölt”, amikor rájött, hogy már nem előnyös számára. Előnyös viszont azoknak, akik elfogadták a rendszer szabályait – szabad verseny, a tulajdon tisztelete, az ártatlanság vélelme és sok más. Minden, amit eddig hirdettek, most „eltörölték”, mert már nem szolgálja az Egyesült Államok érdekeit. Jelenleg az ultimátumok szolgálják az érdekeiket. Meglátjuk, hogyan alakul ez. Egyelőre nem volt lehetőségünk gyakorlati téren figyelni az új elnök csapatának munkáját – mondta.
A miniszteri expozé szerint az eltörlés kultúrája nem új, és a mai napig minden olyan dologra alkalmazza a Nyugat, ami nem tetszik neki.
– Amikor a demokrácia és a „jogállamiság” szószólóinak valami nem felelt meg, egyszerűen „eltörölték” azt, és a számukra kényelmetlen formátumok, törvények helyett a saját „szabályaikat” vezették be, amelyekre szerintük a világrendet kellene alapozni. Így törölték el a nemzetközi jogot is, amelyet lényegében feláldoztak ezekért a „szabályokért”, amelyeket, mint azt már sokszor megállapítottuk, senki sem látott, olvasott vagy mutatott be a nemzetközi közösség számára – kezdte mindjárt az elején, és többször célzott arra, hogy ez a jelek szerint az új Trump-adminisztrációra is igaz.
Ennek kapcsán érdemes megemlíteni: Kína ugyanezen az állásponton van. Peking szerint az Egyesült Államok a fejlődéshez való jogát sérti a szankcióival, és nyíltan semmibe veszi a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályait, amiért be is panaszolta Washingtont. – Az USA kereskedelmi megfélemlítésére adott kínai válaszlépések célja az „America First” elv megtörése és az egyoldalú protekcionizmus visszaszorítása. Kína nemcsak saját fejlődési jogait védi, hanem a multilaterális kereskedelmi rendszer és a globális igazságosság védelméért is küzd – olvasható az akár hivatalosnak is tekinthető vélemény az állami kiadású Lap című portálkommentárjában.
Lavrov ugyan figyelemre méltónak találta kollégája, Marco Rubio szavait, aki „egy nemrégiben adott interjúban kijelentette, hogy a többpólusú világ a mai valóság”, mivel „ilyet korábban amerikai tisztviselőktől nem lehetett hallani.” Ám gyorsan hozzátette: „majd meglátjuk, hogyan jelenik ez meg a politikai gyakorlatban.”
Később szóba hozta az új amerikai elnök egyik nyilatkozatát is.
– Donald Trump elnök – egyik első beszédében – bírálva a Biden-adminisztráció Ukrajnával kapcsolatos álláspontját, nyíltan kimondta, hogy az egyik legnagyobb hiba Ukrajna bevonása volt a NATO-ba. Szerinte ha ő lett volna az elnök az előző négy évben, ez nem történt volna meg, és a konfliktus sem alakult volna ki. Először fordult elő (erre szeretném felhívni a figyelmet), hogy egy nyugati vezető (ráadásul nem csupán egy nyugati vezető, hanem az Egyesült Államok vezetője – a teljes nyugati világ vezetője) kimondott egy ilyen állítást, amelyet mi üdvözöltünk. Először nevezték meg a NATO-t olyasvalamiként, amiről az Egyesült Államok hajlandó komolyan vitát nyitni – fogalmazott.
Ez azonban nem elismerés volt a részéről, hiszen mint azt a föderáció külügyminisztere világossá tette: valójában erről szól a háború.
– Bármilyen konfliktusról legyen éppen szó, a gyökereit kell megvizsgálni, ahogyan Hszi Csin-ping kínai elnök is hangsúlyozta globális biztonsági kezdeményezésében. Abban világosan le van írva: egy konfliktus rendezéséhez annak kiváltó okait kell feltárni, majd konkrét lépéseket kell kidolgozni ezek megszüntetésére. A legfőbb kiváltó ok a Nyugat évtizedeken át tartó tudatos – nemcsak törekvése, hanem konkrét gyakorlati lépései – Oroszország közvetlen katonai fenyegetésének megteremtésére, mégpedig az orosz határok mentén, Ukrajna területén, az ország bevonásával a NATO-ba. Erről már rengetegszer beszéltünk, figyelmeztettünk, követeltük a szövetségtől, hogy tartsa be az ígéretét, miszerint nem terjeszkedik kelet felé, a volt Szovjetunió, azaz jelen esetben Oroszország határaihoz. Minden hiába – mondta, s aligha véletlen, hogy közben a Kínai Népköztársaság elnökére hivatkozott.
Arra a Hszi Csin-pingre, akitől egyesek azt várják, hogy alkut köt az USA vezetésével, és Donald Trump kérésére meggyőzi Vlagyimir Putyint a tűzszünet elkerülhetetlenségéről.
Lavrov szavait egyébként helyettese, Szergej Rjabkov közleményével együtt lehet igazán megérteni. Ő egy újságírói kérdése válaszul felidézte: már a Nyugat eredeti célja is az volt, hogy „a lehető legnagyobb mértékben gyengítse a geopolitikai ellenfelet, kihasználva az akkori szovjet vezetés politikai rövidlátását.” De Oroszország képes volt „túlélni és visszaszerezni az őt megillető helyet a világban”. A Biden-adminisztráció kudarcot vallott, nem sikerült meggyengíteni a Föderációt, és ennek tudatában „az Egyesült Államoknak meg kell tennie az első lépést a kétoldalú kapcsolatok normalizálása, azaz a kölcsönös tisztelet és egyenlőség elvein alapuló tárgyalások felé.” – Nyitottak vagyunk a párbeszédre, és készek vagyunk kemény alku keretében tárgyalni, figyelembe véve a helyi realitásokat, valamint a történelem és a földrajz által előre meghatározott nemzeti érdekeinket. Tehát a döntések és a választás Donald Trumpon és csapatán múlik – tette hozzá. Hogy félreértés ne essék, a kemény alku azt jelenti, hogy Moszkva ragaszkodik a saját feltételeihez, és csak a legminimálisabb engedményekre hajlandó.
Hogy az oroszok nem bíznak az új amerikai vezetésben (sem), illetve, hogy látnak bizonyos folytonosságot, sőt akár még hanyatlást is az egymást váltó adminisztrációk hozzáállásában, azt Szergej Lavrov nem is próbálta leplezni.
– Az eltörlés kultúrája – beleértve a nemzetközi jog „eltörlését” – jelenleg különösen markánsan mutatkozik meg a közel-keleti helyzet kapcsán. A ENSZ Biztonsági Tanács olyan határozatai, amelyeket még másfél hónappal ezelőtt is mindenki egyöntetűen a palesztin állam létrehozásához szükséges alapként ismert el, egyszerűen „eltörlésre” kerültek. Donald Trump elnök kijelentette, hogy ki kell telepíteni Gáza teljes lakosságát, mondván: Jordániában és Egyiptomban rengeteg földterület van, ott helyezzék el ezt az másfél-kétmillió embert, míg az Egyesült Államok „üdülőparadicsommá” alakítaná Gázát. Mindez egy sor más döntés nyomán történik, amelyeket Trump már az első elnöki ciklusában meghozott. Ilyen volt például a Golán-fennsík izraeli területként való elismerése. Pedig az ENSZ Közgyűlése és a Biztonsági Tanács korábban ezzel ellentétes döntéseket hozott. Ezeket a döntéseket azonban „eltörölték” – húzta alá annak érzékeltetésére, hogy az amerikai vezetés teljesen öncélú és megbízhatatlan.
– Ehhez hasonló példák bőven akadnak… Véleményünk szerint ez a tendencia egyre inkább felerősödik. Nem kesergek emiatt – csupán a valóságot állapítom meg. A diplomatáknak elsősorban a „terepen” kialakuló tényeket kell figyelembe venniük, amelyek a tárgyalások alapját képezik – fűzte hozzá eloszlatva minden olyan hiú ábrándot, hogy Donald Trump beiktatásával a világ egy csapásra békésebb hely lesz, és gyorsan lezárulnak a különféle konfliktusok.
