A franciaországi Paris-Saclay Egyetem kutatócsoportjának vezetésével a tanulmányt készítő kutatók megállapították, hogy a radioaktivitás jóval a veszélyesnek tekintett szint alatt volt – a biztonsági küszöbértékek kevesebb mint kétszázada –, de ez emlékeztet arra, hogy a nukleáris maradványok milyen sokáig maradhatnak meg a környezetben.
Ezek a porfelhők rendszeresen felszállnak a Szahara felől, és korábbi tanulmányok az algériai Reggane környéki területet jelentős porforrásként azonosították. Mivel ez a régió négy francia atomfegyver-kísérlet helyszíne is volt, a kutatók közelebbről is meg akarták vizsgálni.
„A Reggane régió, ahol az 1960-as években az első francia légköri atomkísérleteket végezték Dél-Algériában, az egyik legaktívabb porforrás-régióban található, amely a Nyugat-Európát elérő és a levegő minőségét befolyásoló, visszatérő, masszív szaharai poreseményekért felelős” – írják a kutatók a közzétett tanulmányukban.
„A 2022 márciusában bekövetkezett nagy kitörés után polgári részvételel tudományos kampányt indítottak a porból származó radioaktivitás tanulmányozására”.
Ez a polgári tudományos projekt hat országból 110 mintát eredményezett, amelyeket aztán különböző módon dolgoztak fel. A csapat elemezte a globális szélmintákat, a por kémiai és ásványi összetételét és radioaktivitását.
Bár maga a por részben Dél-Algériából származott, a radioaktív szignál nem egyezett a francia nukleáris tesztek erősségével vagy összetételével. Ehelyett a hidegháborús fegyverkezési verseny eredményeként világszerte megfigyelhető azonos nyomokkal volt azonos.
„A plutónium izotópjai, az atombombák egyedi ujjlenyomata, a nagyrészt az USA és a volt Szovjetunió nukleáris tesztjei által dominált globális radioaktívhulladék-nyomaninak tartományában maradt, és jelentősen különbözött a francia radioaktívhulladék-nyomoktól” – írják a kutatók.
Az amerikaiak és a szovjetek az 50-es és 60-as években több száz nukleáris tesztet hajtottak végre, sivatagokban, óceánokon, szigeteken és vadon elterülő területeken. Ezek jelentették a legnagyobb nukleáris detonációkat, amelyeket valaha is láttak a bolygón.
Ahogy ez a tanulmány és számos korábbi tanulmány is mutatja, az ezekből a detonációkból kilövellő anyag az egész világot bejárta – beleértve a Szahara szívét és az óceánok legmélyebb részeit is.
Bár a radioaktivitás szintje ebben az esetben biztonságosnak tekinthető – valójában már inkább csak a por fenyegeti egészségünket –, rendszeres értékelésekre, mint ez a tanulmány, van szükség, hogy megértsük a légkörre és a környezetre gyakorolt folyamatos hatást.
„Arra a következtetésre jutottunk, hogy a Nyugat-Európába irányuló jelentős szaharai porszállítmányok, még ha lenyűgözőek, ismétlődőek is, és nagy területeken söpörnek végig, beleértve azokat is, ahol a múltban nukleáris teszteket végeztek, nem jelentenek kockázatot a közegészségügyre a mesterséges radioaktivitásnak való kitettség szempontjából” – írják a kutatók.
