Egy nemrégiben Cambridge vezetésével készült tanulmány azonban kapcsolatot talált az általánosan használt vényköteles gyógyszerek – köztük az antibiotikumok, vírusellenes szerek és vakcinák – és a demencia alacsonyabb kockázata között.
Mivel ezek a gyógyszerek már engedélyezettek, és biztonsági profiljuk jól megalapozott, ez gyorsabb és költséghatékonyabb klinikai vizsgálatokat tesz lehetővé a gyógymód keresése során.
A tanulmány 130 millió ember egészségügyi adatait elemezte, köztük egymillió olyan emberét, akinél demenciát diagnosztizáltak. Miután a kutatók azonosították a vényköteles gyógyszerek és a demencia kockázatának lehetséges összefüggéseit, 14 tanulmány szisztematikus áttekintését végezték el, hogy tovább vizsgálják ezeket a kapcsolatokat, és megértsék, mely vényköteles gyógyszerek befolyásolhatják a demencia kimenetelét.
A meglévő, engedélyezett gyógyszerek rövid utat kínálhatnak a jövőbeli kezelésekhez.
Ennek alapján arra a következtetésre jutottak, hogy az antibiotikumok, a vírusellenes és a gyulladáscsökkentő gyógyszerek mind összefüggésbe hozhatók a demencia kockázatának csökkenésével. A kutatók kapcsolatot találtak a hepatitis A, a tífusz és a diftéria elleni védőoltás és a demencia alacsonyabb kockázata között is.
Nem ismert, hogy a résztvevők mennyi ideig szedtek valamilyen vényköteles gyógyszert, vagy hányszor írták fel nekik életük során, ezért fontos lesz, hogy a jövőbeni tanulmányok ezeket a tényezőket is vizsgálják.
Immunreakció és agyi egészség
Eredményeik alapján a kutatók azt sugallják, hogy ezeknek a vényköteles gyógyszereknek a védőhatása a jelek szerint azért lehetséges, mert csökkentik a gyulladást, kontrollálják a fertőzéseket és javítják az agy általános egészségét.
Ez alátámasztja azt az elméletet, hogy a demencia gyakori típusait vírusos vagy bakteriális fertőzések válthatják ki. Tudjuk, hogy a néhány naptól néhány hétig tartó fertőzések, akár bakteriális, akár vírusos, nagy károkat okozhatnak az agyban. A fertőzések ugyanis fokozott immunválaszt váltanak ki a szervezetből, ami károsíthatja az agysejteket, megszakítva az agyi kapcsolatokat és felgyorsítva a memória hanyatlását.
A vírusellenes szerek és az antibiotikumok segítenek a fertőzések leküzdésében, ami viszont tompíthatja ezt a túlzott immunválaszt. Eközben a vakcinák megakadályozhatják, hogy ezek a fertőzések egyáltalán kialakuljanak. Ez mindkét lehetőség jelentősen csökkentheti az elhúzódó fertőzések kockázatát és azok potenciálisan pusztító következményeit az agy egészségére nézve .
Érdemes megjegyezni azt is, hogy más tanulmányok is összefüggést mutattak ki a tuberkulózis ellen védő BCG vakcina és az Alzheimer-kór (a demencia egy típusa) kockázatának csökkenése között.
Gyulladás és demencia kockázata
Az új tanulmányban találtak kapcsolatot a gyulladáscsökkentő gyógyszerek használata és a demencia csökkent kockázata között. Nevezetesen a nem-szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID), mint például az ibuprofen, potenciális védelmet jelentenek a memória hanyatlása ellen.
Ez is egy újabb bizonyíték arra, hogy a gyulladás központi szerepet játszik a demenciában. A gyulladás a szervezet természetes módja a sérülések vagy fertőzések elleni védekezésnek. Ha azonban a gyulladás túl sokáig tart, akkor kárt okozhat – különösen az agyban. A hosszan tartó gyulladás olyan vegyi anyagokat szabadít fel, amelyek károsíthatják az egészséges szöveteket. Ezek a vegyi anyagok károsíthatják az agysejteket és megzavarhatják a köztük lévő kommunikációt, ami memóriavesztéshez vezet.
A gyulladáscsökkentő gyógyszerek úgy hatnak, hogy gátolják bizonyos gyulladást okozó molekulák termelődését. Ezáltal segíthetnek megvédeni az agysejteket a hosszú távú gyulladás okozta károsodástól.
Következő lépések
A más típusú gyógyszerek demencia kockázatára gyakorolt előnyeire vonatkozó bizonyítékok kevésbé voltak következetesek. A tanulmány megállapította, hogy bizonyos vérnyomáscsökkentők, antidepresszánsok és cukorbetegség elleni gyógyszerek egyaránt összefüggésbe hozhatók a demencia alacsonyabb és magasabb kockázatával.
Ennek egyik lehetséges oka, hogy ezek a vényköteles gyógyszerek különböző biológiai folyamatokra hatnak. Még az azonos állapot kezelésére tervezett gyógyszerek is különböző biológiai mechanizmusokat célozhatnak meg, ami magyarázatot adhat az eltérő eredményekre.
Például egyes vérnyomáscsökkentő gyógyszerek – az ACE-gátlók és az angiotenzin II receptor blokkolók (ARB-k) – a véráramlás fokozásával és a gyulladás csökkentésével javítják az agy egészségét. Ezzel szemben a béta-blokkolók elsősorban a szívfrekvenciát csökkentik, és nem biztos, hogy ugyanilyen neuroprotektív előnyökkel járnak.
A cukorbetegség elleni gyógyszerek szintén vegyes összefüggést mutattak a demencia kockázatával. Mivel azonban a cukorbetegeknél eleve nagyobb a demencia kialakulásának kockázata, ezért nehéz eldönteni, hogy ez az összefüggés magának a gyógyszereknek a hatása miatt állt-e fenn, vagy a cukorbetegség a fő tényező.
Ez a kutatás rávilágít a gyulladások és fertőzések kezelésének fontosságára az agy egészségének megőrzését célzó szélesebb körű stratégia részeként. Azzal, hogy a tudósok új felhasználási lehetőségeket találnak a meglévő gyógyszerek számára, gyorsabban juttathatják el a kezeléseket a betegekhez, ami reményt adhat a demencia elleni küzdelemben.
