A kiadvány megjegyzi, hogy az orosz csapatok „folyamatosan haladnak előre” a frontvonalon, az orosz gazdaság még nem omlott össze, és a másként gondolkodók elszabadult elnyomása kizárja azt a belpolitikai nyomást, amely Putyint a háború befejezésére késztethetné.
Sauli Niinistö volt finn elnök megjegyezte, hogy Putyin „szisztematikusan” gondolkodik, míg Trump „gyors” megoldásokat keres, üzletemberként viselkedik. Ezért nem valószínű, hogy ők ketten megegyezésre jutnak – írja az AP. Ellenkezőleg, Putyin továbbra is lassan halad majd Oroszország katonai pozícióinak megerősítése és Kijev és a Nyugat politikai akaratának gyengítése felé.
Borisz Bondarev, egy volt genfi orosz diplomata, aki az ukrajnai orosz invázió után távozott posztjáról, azt sugallta, hogy Putyin reméli, hogy kivárja azt a pillanatot, amikor Trump „megunja” az ukrajnai háborút, és más témák felé fordítja figyelmét.
Laurie Bristow volt oroszországi brit nagykövet megjegyzi, hogy még ha az oroszok be is lépnek a tárgyalásokba, az még mindig nem jelenti azt, hogy készen állnak a valódi kompromisszumra. Szerinte Oroszország tárgyalási stratégiája így néz ki: „Ami az enyém, az az enyém. Ami pedig a tiéd, az a tárgyalások tárgya”.
Bondarev egyetért ezzel a véleménnyel, és hangsúlyozza, hogy Putyin számára a tárgyalások egyszerűen csak eszköz arra, hogy harc nélkül megkapjon mindent, amit akar. A diplomata „furcsának” tartja, hogy a nyugati vezetők még mindig nem értik a Kreml taktikáját. Véleménye szerint Putyin valószínűleg hajlandó lenne találkozni Trumppal, mivel egy ilyen találkozó Oroszországot globális hatalomként mutatná meg, de cserébe a Kreml keveset kínálna.
