Ez a rendkívüli lelet új bizonyítékot szolgáltat a görög vallási gyakorlatról és kulturális befolyásról az ókori Itáliában, betekintést nyújtva abba, hogyan imádkoztak a görög telepesek és leszármazottaik több ezer évvel ezelőtt – számol be a greekreporter.com.
A több mint 2000 évre visszanyúló szentély áldozati adományokat, rituális tárgyakat és szakrális építményeket foglal magában, ami arra utal, hogy fontos istentiszteleti hely volt.
A szakértők úgy vélik, hogy ezt a helyet a görög isteneknek szentelték, ami a hellén hagyományok folyamatos jelenlétét tükrözi még a római kultúra terjeszkedése során is.
Ritka bepillantás az ókori istentiszteletbe
Ennek a görög szentélynek a felfedezése rávilágít a dél-itáliai görög jelenlétre, egy olyan területre, amelyet történelmileg Magna Graecia (Nagy-Görögország) néven ismertek az ott virágzó számos görög kolónia miatt.
A Kr. e. 8. századtól kezdve görög telepesek városokat alapítottak a régióban, magukkal hozva nyelvüket, művészetüket, építészetüket és vallási szokásaikat.
A régészek szerint a lelőhelyen talált rituális tárgyak és áldozati ajándékok hasonlítanak a klasszikus görög templomok tárgyaira. Ezek a leletek arra utalnak, hogy a görög vallási hagyományok még akkor is befolyásosak maradtak, amikor Róma kiterjesztette uralmát a terület felett.
Mariano Nuzzo, Nápoly, Caserta és Benevento régészeti, képzőművészeti és tájvédelmi felügyelője elmondta, hogy ez a felfedezés mélyebb megértést nyújt arról, hogy az ókori itáliai társadalmak hogyan vegyítették a görög és római vallási szokásokat.
Egyéb jelentős felfedezések a vasútvonal mentén
Bár a görög szentély az egyik legjelentősebb leletként emelkedik ki, a régészek a vasútépítés útvonala mentén más fontos történelmi helyszíneket is feltártak.
Maddaloniban megtalálták Róma egyik legrégebbi és legjelentősebb útjának, az Appiai útnak egy jól megőrzött szakaszát.
Ez az ókori országút, amelyet évszázadokon át használtak Róma és Dél-Olaszország összekötésére, gödörsírokat és temetkezési helyeket is tartalmaz, amelyek betekintést nyújtanak a római temetkezési hagyományokba.
Gaudellóban az ásatások egy ősi rézkori települést tártak fel, kunyhók maradványaival és jól megőrzött sírokkal. Ez a lelőhely ritka betekintést nyújt a korai közösségek mindennapi életébe és abba, hogyan tisztelték halottaikat.
Egy másik jelentős lelet egy római kori villa Solopacában, amelyet egykor szőlőültetvények és olajfaligetek öveztek. A szakértők úgy vélik, hogy a villa egy virágzó mezőgazdasági gazdaság része volt, ami a bor- és olívaolaj-termelés fontosságát bizonyítja a régióban.
A felfedezéseket a nápolyi Afragola állomáson tartott konferencián mutatták be, ahol vezető régészek, kulturális örökségi szakértők és infrastrukturális szakemberek gyűltek össze, hogy megvitassák a felfedezések jelentőségét.
Az olasz vasúthálózat (RFI) által szervezett eseményen olyan előadók vettek részt, mint Mariano Di Maio, az RFI környezetvédelmi és területi vezetője, valamint több ásatási szakember, köztük Luca Di Franco, Andrea Martelli és Antonella Tomeo.
A felfedezéseket bemutató nyilvános kiállítások
Annak érdekében, hogy a nagyközönség is felfedezhesse a leleteket, több kiállítást is terveztek. Az első február végén nyílik meg a Beneventói Műveleti Központban, ahol az ásatások legfontosabb leletei kerülnek bemutatásra.
A szakértők úgy vélik, hogy ezek a felfedezések elősegítik majd Olaszország mély történelmi gyökereinek, valamint a görög és római civilizációk tartós hatásának megértését.
A vasútépítés folytatásával a régészek arra számítanak, hogy még több rejtett kincs várhat feltárásra Olaszország tájai alatt.
