Ha a Bennu becsapódna, egy körülbelül kilenc kilométer átmérőjű és 700 méter mély kráter keletkezne. A légkörbe 100–400 millió tonna por kerülne, amely globális éghajlatváltozást idézne elő.
– A por okozta napfényelnyelés hirtelen globális „ütközési telet” váltana ki, amely csökkent napfényt, alacsonyabb hőmérsékletet és kevesebb csapadékot eredményezne – mondta Lan Dai, a Pusani Nemzeti Egyetem IBS Klímafizikai Központjának kutatója.
Számítógépes modellek szerint:
- a Föld átlaghőmérséklete 4°C-kal csökkenhet.
- a csapadékmennyiség 15 százalékkal visszaeshet.
- a növények fotoszintézise 20–30 százalékkal csökkenhet.
- az ózonréteg 32 százalékkal elvékonyodhat, növelve az UV-sugárzást.
Ezek az ökológiai változások súlyos következményekkel járhatnak, tömeges erdőtüzeket, földrengéseket és az ökoszisztéma-összeomlását okozva.
Hogyan lehetne elkerülni az ütközést?
Bár a becsapódás valószínűsége alacsony, a kutatók szerint elengedhetetlen a bolygóvédelmi stratégiák kidolgozása.
2022-ben a NASA sikeresen végrehajtotta a DART-küldetést, amelynek során eltérítették a Dimorphos aszteroida pályáját. Ez bizonyítja, hogy hasonló módszerekkel megelőzhető egy esetleges katasztrófa.
