A kiegyensúlyozott kép érdekében nyolc intézet felméréseit vizsgálták: Allensbach, Verian (Emnid), Forsa, Forschungsgruppe Wahlen, GMS, Infratest dimap, Insa és YouGov. Minden közvélemény-kutatás szerint a CDU/CSU jelentős előnnyel vezet, átlagosan 30,1 százalékon áll. A második helyen az AfD található 20,6 százalékkal, míg az SPD és a Zöldek 16,1, illetve 13,7 százalékos átlagértékkel követik őket.
A Baloldal (Die Linke) az utóbbi időben jelentősen erősödött, és jelenleg 5,1 százalékon áll, így átlépi az 5 százalékos küszöböt, amely a Bundestagba való bejutáshoz szükséges. Ezzel szemben a Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW) folyamatos veszteségeket szenvedett el, és 4,7 százalékra csökkent. Az FDP jelenleg 4 százalékon áll. Más pártok, például a Szabad Választók (Freie Wähler), országos szinten nem játszanak jelentős szerepet, legfeljebb egyéni választókerületi mandátumokért küzdenek.
A közvélemény-kutatások eredményei között jelentős eltérések is tapasztalhatók. Ez különösen a CDU/CSU esetében feltűnő: az Allensbachnál 34 százalékon áll, míg a Forsa szerint csak 28 százalékon. Az AfD támogatottsága 18 százalék (GMS) és 22 százalék (YouGov) között mozog. A BSW és a Baloldal egyes felmérések szerint az 5 százalékos küszöb alatt, míg mások szerint felette helyezkedik el.
Az elmúlt évben kezdetben a CDU/CSU erősödött, míg az AfD a jobboldali szélsőségesekhez fűződő kapcsolatairól szóló botrányok és leleplezések miatt veszített támogatottságából. Az AfD szavazatvesztesége a BSW megjelenésével is összefüggött. Az úgynevezett „közlekedésilámpa-koalíció” (SPD, Zöldek, FDP) november eleji belső válsága után azonban az AfD és a Zöldek is jelentősen erősödtek. Az AfD népszerűségére Elon Musk amerikai üzletember támogatása is kedvezően hatott. A BSW az utóbbi időben gyengült. A CDU/CSU népszerűsége pedig némileg csökkent a migrációval kapcsolatos belpolitikai viták és az AfD-vel közösen tartott Bundestag-szavazás után.
A jelenlegi felmérések alapján egyetlen párt sem számíthat abszolút többségre, vagyis önálló kormányzásra. A CDU/CSU számára lehetséges egy kétpárti koalíció az SPD-vel vagy a Zöldekkel. Az AfD-vel való együttműködést azonban minden más párt elutasítja. Az AfD-t a német alkotmányvédelmi hivatal bizonyos részeiben „biztosan jobboldali szélsőségesnek” minősítette.
A lehetséges koalíciók szempontjából döntő lesz, hogy hány párt jut be a Bundestagba. Legalább négy párt biztosan bekerül: CDU/CSU, AfD, SPD és a Zöldek. Emellett a BSW, az FDP és a Baloldal is átlépheti az ötszázalékos küszöböt. Ebben az esetben akár hét frakció is lehet a Bundestagban. A Szabad Választók abban reménykednek, hogy Bajorországban egyéni mandátumok révén képviseltethetik magukat a parlamentben. A Baloldal számára is ez az úgynevezett „B terv” az ötszázalékos küszöb elérése mellett.
Csak egy héttel a Bundestag-választás után, március 2-án Hamburgban is tartományi választásra (Bürgerschaftswahl) kerül sor. Hamburgban azonban teljesen más politikai kép rajzolódik ki: itt az SPD vezet magabiztosan, a Zöldek pedig szintén erősek. Jelenlegi állás szerint valószínű a vörös–zöld koalíció folytatása.