Kutatások szerint szinte minden ember rendszeresen álmodik még akkor is, ha nem emlékszik rájuk ébredés után.
Erin Wamsley, a Furman Egyetem pszichológia és idegtudományok tanszékének docense elmondta, hogy laboratóriumi megfigyelések is igazolják ezt a jelenséget.
– Ha olyan embereket hozunk be egy alváslaborba, akik azt állítják, hogy nem álmodnak, majd felébresztjük őket az aktív alvási fázisban, és megkérdezzük, mi járt a fejükben, általában emlékeznek valamire – mondta.
A laboratóriumi vizsgálatok során, amikor az embereknek azonnal el kell mesélniük álmaikat ébredés után, a legtöbbjük legalább egy álmot fel tud idézni éjszakánként – mondta a kutató.
Vannak azonban kivételek. Akik súlyos agysérülést vagy neurológiai betegséget szenvedtek el, valószínűleg nem képesek álmodni.
Összességében tehát az álmodás viszonylag állandó jelenség, az eltérés inkább az álmokra való emlékezésben mutatkozik meg.
Hogyan működik az álommemória?
Az álomemlékek rövid ideig maradnak meg az emlékezetben. Az alváskutatások szerint akkor emlékszünk az álmainkra a legjobban, ha ébredéskor időt szánunk azok átgondolására.
Erin Wamsley szerint az álmok emlékezete attól függ, mennyi figyelmet szentelünk nekik az ébredés után – ha nem foglalkozunk velük, az információ gyorsan eltűnik.
A kutatók ezt azzal magyarázzák, hogy az álommemóriát befolyásolja a neurotranszmitterek aktivitása, amely alvás közben eltér az ébrenléti állapottól.
Alvásfázisok és az ébredés módja
Az álmok emlékezetét az is befolyásolja, hogy mikor és hogyan ébredünk fel. A tudósok szerint az alvás négy fő szakaszra oszlik: a gyors szemmozgásos (REM) alvásra, valamint három lassú hullámú (mélyalvási) fázisra, amelyek ciklikusan váltakoznak az éjszaka folyamán.
A legelső alvási szakasz a REM-fázis, amelybe az emberek néhány perccel elalvás után kerülnek. Ezután az agyi hullámok lelassulnak, és megkezdődik a mélyalvás, amely a teljes alvásidő nagyjából felét teszi ki.
Később az alvás újra átvált REM-fázisba, amikor az agyi aktivitás nagyon hasonló az ébrenléti állapothoz, és a szemek gyors mozgásokat végeznek a szemhéjak alatt.
Erin Wamsley szerint a legélénkebb, legösszefüggőbb és leghosszabb álmok általában a REM-fázisban jelentkeznek, de bármelyik alvási szakaszban előfordulhatnak.
Viszont a legnagyobb eséllyel akkor emlékszünk az álmainkra, ha REM-fázisban ébredünk fel.
– Ha valaki REM-alvásból ébred, körülbelül nyolcvanszázalékos az esélye annak, hogy emlékezni fog az álmára. Más alvási szakaszok esetén ez az arány nagyjából ötvenszázalék – magyarázta a kutató.
Az álomemlékezetet az is befolyásolja, hogy milyen időpontban ébredünk fel. A tudósok megfigyelései szerint a reggeli órákban az álmok élénkebbek és könnyebben felidézhetőek.
– Reggel az agyi aktivitás magasabb, és az alvás könnyebb, mert a belső biológiai ritmusunk aktiválja az éberségi folyamatokat – mondta Wamsley.
Ugyanakkor a felébredés módja döntő szerepet játszhat az álmok felidézésében.
Hogyan hat a vekker az álomemlékezetre?
A hirtelen ébresztőórahang csökkenti az álmok emlékezetének esélyét – állítja Jing Csang, a Harvard Orvosi Egyetem kognitív idegtudományi kutatója.
Erin Wamsley is egyetért ezzel, és úgy véli, hogy az ébresztőóra hatása részben annak köszönhető, hogy a hangos zaj hirtelen kitépi az embert a mélyalvásból, így az agynak nincs ideje megfelelően átkapcsolni az ébrenléti állapotba.
Jing Csang szerint az ébresztőóra azonnal megemeli a kortizolszintet, amely meggátolja a lassú, természetes ébredést és az álmok átgondolását.
A kutatónő azt javasolja, hogy ha valaki szeretné jobban megérteni az álmait, próbálja ki néhány napig ébresztőóra nélkül az ébredést, és ébredés után szánjon időt az álmai felidézésére.
– Ahogyan minden memóriafeladatnál, az álomemlékezet is javul, ha rendszeresen eddzük – mondta Csang.
Miért emlékeznek egyesek jobban az álmaikra?
Az álomemlékezetet az álmok tartalma és érzelmi intenzitása is befolyásolja. Csang szerint az érzelmileg erőteljes álmokat – akárcsak az erős emlékeket – könnyebb felidézni.
Emellett a kognitív fejlődés és a személyiségjegyek is hatással lehetnek az álomemlékezetre. A kutatások szerint azok, akik nyitottabbak az új tapasztalatokra, nagyobb eséllyel emlékeznek vissza álmaikra.
Ráadásul az agyszerkezet és az idegi funkciók közötti eltérések miatt egyes emberek egyszerűen jobb álommemóriával rendelkeznek, mint mások.
Miért kutatják a tudósok az álmokat?
Jing Csang szerint az álmok tanulmányozása kihívást jelent, mert nincsenek objektív módszerek azok közvetlen mérésére – a kutatók kénytelenek az emberek beszámolóira hagyatkozni.
Az utóbbi évek tanulmányai azonban azt mutatják, hogy az álmok és az emlékezet szorosan összefonódik.
Egy 2024-es kutatás szerint a pozitív álmok jobb hangulatot eredményeznek másnap, és azok, akik emlékeztek álmaikra, kevésbé reagáltak érzelmileg a semleges ingerekre.
Csang úgy véli, hogy az álmok segíthetnek a memóriarendszer rendezésében, és lehetőséget adhatnak az élet fontos eseményeinek újraértékelésére.
– Hasznos lehet odafigyelni az álmainkra – nem feltétlenül azok mélyebb elemzésére, hanem arra, hogy felismerjük, milyen fontos érzelmi és kognitív folyamatokat tükröznek – mondta Csang.
