Magyar Tibor
2025. február 9. vasárnap. 10:51
A szervezet hisztamin felszabadításával reagál az allergénekre, amely allergiás kötőhártya-gyulladáshoz vezethet.
A pollenallergián kívül más típusú allergiák is szemviszketéssel járnak (pl. az atópiás keratoconjunctivitisnek nevezett állapot szintén allergiás kötőhártya-gyulladást vált ki), de a szemkörnyéki ekcéma is erősen viszkethet.
Allergiás kötőhártya-gyulladás esetén a kötőhártya hajszálerei kitágulnak, a szem kivörösödik, az idegvégződések irritációja pedig fokozott könnyezést idéz elő. Súlyosabb esetben diffúz chemosis (kötőhártya-ödéma), papilláris reakció, szemhéjödéma is kialakulhat.
Az allergiás kötőhártya-gyulladás váladéka kevés, tiszta, vizes. Olyan általános tünetek kísérik, mint a tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás, garatviszketés.
A szemviszketésnek több oka is lehet: allergia, szárazszem-szindróma – elégtelen könnytermelődés, egyes vegyi anyagok vagy por jutott a szembe, kontaktlencse okozta fertőzés, szemhéjszéli gyulladás (blepharitis), gyógyszerallergia.
Az allergia okozta viszketés antihisztamin vagy gyulladáscsökkentő szemcsepp orvos által előírt alkalmazásával kezelhető. A szárazszem-szindróma esetében ún. tartósítószer-mentes műkönnyszemcsepp segíthet.
Szárazszem-szindrómában a házilagos kezelés részét képezheti a környezet megfelelően magas páratartalmának biztosítása.
Az allergia okozta szemviszketés gyakran olyan mértékű, hogy a szemcsepp mellett szájon át szedhető antihisztamin gyógyszerre is szükség lehet. Segíthet a gyakori hideg vizes szemkörnyéki tisztítás.
Nagyon fontos, hogy ne dörzsöljük a viszkető szemünket! A dörzsölgetés által nagyobb eséllyel vihetünk át kórokozókat egyik szemünkről a másikra. Okozhatunk a szaruhártya felszínén kisebb hámhiányt. Az erős dörzsölés hajlamosít emellett olyan kórképek kialakulására is, mint például a keratoconus.
Ha a viszketést allergia okozza, fontos az allergén ismerete ahhoz, hogy az érintett személy kerülni tudja az allergénnek való kitettséget.
A szemet irritáló körülmények kerülése is segítség lehet a szemviszketés megelőzésében, úgymint: száraz levegő, szél, pollenek, cigarettafüst, por, vegyszerek, képernyő (számítógép-monitor) előtti, hosszú ideig tartó munka, szórakozás, játék, esetenként a tudatos, gyakori pislogásra is törekedni kell.
