2024 lehet a valaha mért, legforróbb év.
- 2024-et már most a valaha mért legmelegebb évnek nevezik – írja Dan Mitchell, a Bristoli Egyetem klímakutatója és egészségtudományi szakértője, aki az Egyesült Királyság éghajlatváltozással kapcsolatos egészségügyi kockázatainak felmérését végző programot vezeti.
- Az elmúlt 100–150 évben a globális átlaghőmérséklet 1,5 fokkal emelkedett, és egyértelmű, hogy ez hosszú távon hatással lesz az emberi egészségre.
- A hőség, az aszály és az erdőtüzek füstje fokozódó veszélyt jelent az emberi szervezetre.
A kutató kiemeli, hogy a globális felmelegedés nem csupán extrém esetekben (például hőgutában elhunyt ezrek Mekkában) veszélyes, hanem azokra a krónikus egészségügyi problémákra is hatással van, amelyek az embereket hetekig vagy akár hónapokig sújtják egy-egy hőhullám után. Az idősek és a csecsemők szervezete különösen érzékeny, mivel a nappali hőség stresszt okoz, míg az éjszakai meleg miatt a test nem tud megfelelően regenerálódni.
A hőség egészségügyi hatásai
Vesebetegségek alakulhatnak ki a kiszáradás és az elektrolit-egyensúly zavara miatt.
A forró éjszakák miatti rossz alvás rontja a testi és lelki egészséget. Az alváshiány miatt romlik a kognitív teljesítmény, gyengül az immunrendszer, és ezek a problémák idővel hirtelen felerősödhetnek.
A várandós nők és a magzatok számára a hőség rendkívül veszélyes. Egy kutatás szerint az anyaméhben átélt oxigénhiány és kiszáradás növelheti a magas vérnyomás kialakulásának kockázatát felnőttkorban, akár évtizedekkel később is.
A hátások csak hosszabb idő után jelentkeznek
A klímaváltozás egészségügyi következményeit még nem ismerjük teljesen – jegyzik meg a cikkben.
- A globális felmelegedésnek számos olyan hatása van, amelyet még meg sem értettünk – sőt, sokról még nem is tudunk – írja Mitchell.
- Ezek a hatások gyakran nem azonnal, hanem csak hosszabb idő után jelentkeznek, és más életmódbeli tényezők is elfedik őket.
- Az éghajlatváltozást nem szabad alábecsülni mint az emberi egészségre leselkedő fenyegetést.
