A CETI azt reméli, hogy ha az emberek megértik, mi történik a bálnák – és végül más állatok – elméjében, az nagyobb védelmi lépésekre ösztönözhet. A csoportnak jó oka van azt hinni, hogy ez sikerülhet. Az 1960-as években, amikor a kutatók például felfedezték, hogy a púpos bálnák énekelnek egymásnak, munkájuk eredményeként jött létre a sikeres Save the Whales kampány és a tengeri emlősök védelméről szóló törvény. Az évtizedek óta súlyosan fenyegetett púpos és szürke bálna populáció elkezdett helyreállni.
David Gruber tengerbiológus szerint ha egy 20 perces púpos bálnadalt próbálunk elemezni, amely spektrálisan nagyon összetett, a kattintások nagyon szépek. Az AI-modell könnyen befogadja, majd elemezi őket.
A tudósok bálnákat jelöltek meg, rögzítették hangjaikat és mozgásukat. Amikor a a felbukkantak a felszínen, a drónok figyelték viselkedésüket. Az adatok visszakerültek a laboratóriumba, abban a reményben, hogy a kattanások különálló csoportjait, az úgynevezett codákat nyilvánvaló viselkedésekkel társítják, amelyek bizonyítékai lehetnek annak, hogy a bálnák aktívan hallgatják egymást, és cselekvéssel reagálnak. A mesterséges intelligencia segítségével több ezer különböző kódot fedeztek fel és katalogizáltak több ezer órányi felvételből.
A projekt kezdete óta a tudósok az egyes kódokat ugyanúgy ábrázolták: kötőjelek sorozataként, amelyek azt jelzik, hogy egy bálna másodpercenként hány kattanást hallat. MIT kollégái segítségével Sharma a hangadatokat egy újfajta vizualizációvá alakította át – olyanná, amely a vízszintes tengelyen lévő sávok helyett inkább zenekari kottának tűnt, több kódot illusztrálva. A lépcsőzetes pontok párhuzamos vonalai egymás mellett mutatták be a hangokat.
Ez a fajta munka nem csupán a bálnákra korlátozódik. A természeti világban a tudósok és kutatók egyre gyakrabban fordulnak a mesterséges intelligencia felé, hogy jobban megértsék az állatok életét, valamint az őket fenntartó élőhelyek működését. A sok szempontból továbbra is titokzatos mesterséges intelligencia már most rengeteg emberi kapcsolatokat tesz lehetővé más élőlényekkel – és talán egy újfajta gondolkodást a bolygó jövőjéről.
