MH/MTI
2025. február 13. csütörtök. 3:33
Az uniós kohéziós fellépés a menekültek támogatására (CARE) nem biztosított többletforrást, de lehetővé tette a tagállamok számára, hogy rugalmasan és gyorsan átcsoportosítsák a fennmaradó uniós kohéziós pénzeket a migrációval kapcsolatos projektekre. Ugyanakkor a migrációs kiadásokra vonatkozó, konkrét adatok és nyomon követés hiánya megnehezítheti a CARE eredményességének értékelését – olvasható a jelentésben.
2024 októberének végére az Európai Unióban 4,2 millió ukrán menekült részesült átmeneti védelemben, főként Németországban, Lengyelországban, Csehországban, és Spanyolországban. Ez a védelem magában foglalta a tartózkodási jogot, a szociális ellátásokat, az egészségügyi szolgáltatásokat, az oktatáshoz és a munkavállaláshoz való hozzáférést, valamint a lakhatást.
„A menekülteknek nyújtott összes támogatáshoz képest az uniós intézkedéseknél viszonylag kis összegű finanszírozásról van szó, ám az intézkedések mégis hasznosnak bizonyultak, az Ukrajnából érkező menekültek tömeges beáramlásából eredő, számos kihívás kezelésében” – jelentette ki George-Marius Hyzler, a jelentésért felelős számvevőszéki tag.
A számvevők elismerik, hogy az uniós források átcsoportosítása összetett feladat, amelyet tovább nehezítettek a menekültáramlások gyors változásai, különösen Közép- és Kelet-Európában. Ennek ellenére a támogatások a menekültek szükségleteinek elemzésén alapultak, és az uniós források kiegészítették a nemzeti és regionális válságkezelési intézkedéseket.
A hatékony kiválasztási eljárásoknak köszönhetően a projektek gyorsan, már 2022 tavaszától elindulhattak, lehetővé téve a menekültek támogatását az első befogadástól kezdve a hosszú távú integrációig. Az intézkedések széles körű támogatást biztosítottak, beleértve az azonnali segítségnyújtást, szociális ellátásokat és integrációs programokat.
A számvevőszék bírálata szerint ugyanakkor a CARE forrásainak nyomon követése nem megfelelő, mivel az Európai Bizottság nem tudja pontosan meghatározni, hogy mennyi pénzt fordítottak a menekültek támogatására. Hiányoznak a konkrét adatok az Ukrajnából érkező menekülteket támogató programok számáról, valamint a közös értékelési mutatók, így a CARE eredményessége nem mérhető.
A CARE nem egyedi példa arra, hogy kohéziós politikai forrásokat rendkívüli helyzetekre – például a 2015-ös migrációs válság vagy a koronavírusjárvány kapcsán – csoportosítanak át. A számvevőszék figyelmeztetett, hogy a kohéziós források válságkezelési célú ismételt felhasználása kockázatos, mivel csökkentheti a kohéziós politika elsődleges céljának, vagyis az európai régiók közötti gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésének hatékonyságát.
Az ukrajnai háború milliókat kényszerített menekülésre Ukrajnából. Az Európai Unió Tanácsa 2022. március 4-én első alkalommal aktiválta az átmeneti védelemről szóló irányelvet, biztosítva a hatálya alá tartozók számára az átmeneti védelemhez való jogot.
