A Thales Alenia Space, Európa egyik legnagyobb távközlési, navigációs és megfigyelő műholdgyártója együttműködési megállapodást kötött a marokkói Panafsat magántőkealappal egy geostacionárius távközlési műhold fejlesztésére Marokkóban.
A megállapodás részeként a két vállalat közös nyilatkozatban jelentette be, hogy a Thales egy rendkívül nagy teljesítményű, rugalmas műholdat fejleszt, amely felgyorsítja Afrika digitális átalakulását. A megcélzott afrikai piacok többsége (23) francia nyelvű ország lesz, míg a fennmaradó három angol nyelvű.
A francia vállalat piacra lépése akkor történik, amikor az amerikai SpaceX már a szolgáltatás elindítására készül. Az amerikai tervek szerint az év végére a Starlink használható lesz Mauritániában, Szenegálban, Elefántcsontparton, Gabonban és Csádban, míg 2025-ben már Burkina Fasóban, Nigerben, Kamerunban és a Kongói Demokratikus Köztársaságban is.
A Starlink engedélyt kapott továbbá Mozambikban, Eswatiniben, Botswanában, Ruandában, Dél-Szudánban, Burundiban, Beninben, Ghánában, Sierra Leonéban, Malawiban, Zimbabwében, Kenyában, Nigériában, Zambiában és Madagaszkáron.
A lap hozzáteszi, hogy a Thales egyre nehezebben birkózik meg a versenytársakkal, mindenekelőtt Elon Musk Starlinkjével az európai távközlési piacon, ezért állítólag egyesíteni kívánja műholdas tevékenységeit egy másik pán-európai űripari szereplővel, a szintén francia székhelyű Airbus-szal.
A Reuters riportja ugyanakkor rámutat arra, hogy Peking 23 kétoldalú űrpartnerséget alakított ki Afrikában – ezek magukban foglalják a műholdak és a földi állomások finanszírozását. Sőt, tavaly Egyiptom, Dél-Afrika és Szenegál megállapodott Kínával egy jövőbeli holdbázis közös fejlesztéséről.
Hszi Csin-ping szeptemberben több tucat afrikai vezetővel tartott találkozóján kijelentette, hogy a műholdak, valamint a hold- és mélyűrkutatás kiemelt terület lesz a következő három évben Afrikának szánt 50 milliárd dolláros kínai hitel- és befektetési csomagban.
A kínai kormány ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: egyetlen országot sem akarnak hátrahagyni egy olyan világban, ahol a gazdaságok és a hadseregek egyre inkább az űrtechnológiára támaszkodnak.
Figyelemre méltó, hogy a Reuters megjegyezte: az amerikai kormány szerint Peking űrprogramja nemzetbiztonsági kockázatot jelent, mivel megfigyelésre és adatgyűjtésre is használják a kínai műholdakat. Azonban a SpaceX tulajdonában lévő Starlink sem csupán kereskedelmi internetszolgáltatást nyújt, hanem az amerikai hírszerzés műholdas megfigyelőhálózatát is bővíti a Nemzeti Felderítő Hivatal (National Reconnaissance Office) számára.
Érdemes megjegyezni: a kínai állami tulajdonú katonai és űripari vállalat, a China Aerospace Science and Technology Corporation (CASC) azt a célt tűzte ki, hogy 2045-re Kína legyen a világ vezető űrnagyhatalma. Tervei között szerepel, hogy 2030-ig kínai űrhajósokat küld a Holdra, a továbbiakban pedig holdbázist épít és nukleáris meghajtású űrrepülőgépeket fejleszt.
