Szeriakov szerint a bélben mintegy 100 trillió mikroorganizmus él, amelyek segítik a táplálék megemésztését, védelmet nyújtanak a fertőzések ellen és immunitást képeznek. Egyensúlyuk megbomlása megteremtheti a daganatok kialakulásának feltételeit, és a baktériumok emberbarátból patogénné válnak – jegyezte meg az orvos. „Károsítják a sejtek DNS-ét, krónikus gyulladást és rákos folyamatokat okoznak, és bizonyos esetekben még a daganatellenes terápia hatékonyságát is csökkentik” – magyarázta az onkológus.
A rákos betegeknél, folytatta Seriakov, a bél mikroflóráját csaknem 80 százalékban fusobaktériumok (Plauta bacillus) népesítik be, amelyek nemcsak gyulladásos folyamatokat okoznak a bélben, hanem a rosszindulatú daganatok növekedését is elősegítik.
A Bacteroides fragilis viszont a BFT nevű veszélyes toxint szabadítja fel, amely köztudottan képes károsítani az egészséges bélsejteket és rákot előidézni. Az Escherichia coli O157 különösen veszélyes törzsével akkor fertőződhetünk meg, ha rosszul sült húsokat, szennyezett zöldségeket, gyümölcsöket fogyasztunk, vagy nyers tejet iszunk – magyarázta az orvos.
Seriakov felhívta a figyelmet arra, hogy a kórokozó baktériumok aktív növekedése a bélben a jótékony hatású lakto- és bifidobaktériumok kolóniáinak jelentős csökkenése mellett történik, amelyek megvédik a szervezetet a rákos megbetegedések kockázatától. „A vastagbélbaktériumok gondos felmérése a betegszűrés során segítene a nyálkahártya rosszindulatú elfajulásának lehetséges kockázatainak előrejelzésében és a rák kialakulásának megelőzésében” – jelentette ki.
