A hidat Katerina Daskalopoulou régész és csapata fedezte fel mindössze egy méter mélyen a felszín alatt, a modern város központjának közelében – írja a Greekreporter.com.
A csapat jelenleg vizsgálja a helyszínt, hogy megállapítsa, mikor épült a híd, és hogyan maradhatott fenn több mint kétezer éven át szinte érintetlenül.
Az ókori Elefsina, az ókorban Eleuszisz néven is ismert, több ezer éves, gazdag történelemmel rendelkező város Görögországban. A leghíresebbek az eleusziniai misztériumok, a Démétérnek és Perszephonénak szentelt ősi rituálék és szertartások, amelyek az ókori Görögország legfontosabb vallási eseményei közé tartoztak.
Maga a város stratégiai szempontból a termékeny thriásziai síkságon feküdt, Athéntól mintegy 18 kilométerre északnyugatra. Vallási jelentősége mellett Eleuszisz fontos kereskedelmi és politikai központ volt az ókori Görögországban. Történelme során különböző konfliktusokban és szövetségekben játszott szerepet, különösen a perzsa háborúk és a peloponnészoszi háború idején.
A legmaradandóbb öröksége azonban az eleusziszi misztériumok maradtak. Ezeket a rituálékat évente megünnepelték, és úgy vélték, hogy a részvétel spirituális előnyökkel és egy reményteli túlvilági élettel jár. A misztériumokat övező titoktartás miatt a mai napig sok részletüket rejtély övezi.
A római korban a város továbbra is fontos vallási központ volt, különösen az eleusziszi misztériumok számára, amelyeket a római császárok felkaroltak és támogattak. A rómaiak, akik arról voltak híresek, hogy a görög vallási és kulturális gyakorlatokat a sajátjukba integrálták, nemcsak megőrizték, hanem még tovább növelték is a kultusz jelentőségét.
Több római császárt is beavattak, köztük Hadrianust, Marcus Aureliust és Julianus Apostátust. Az ő támogatásuk segített fenntartani a szentély tekintélyét még akkor is, amikor Róma uralta Görögországot. Hadrianus különösen nagy tisztelője volt a görög kultúrának, és építkezésekkel járult hozzá.
Marcus Aurelius (Kr. u. 161–180) alatt Eleusisban jelentős felújítások történtek, beleértve a római diadalív építését a szentély bejáratánál.
Megépült a Nagy Propülaea, egy lenyűgöző római stílusú kapu, amelyet az akropolisz után mintáztak. Továbbfejlesztették a Telesteriont, a főtermet, ahol a szent szertartásokat végezték.
Az ókori görög város 2023-ban azzal ünnepelte ókori múltját, hogy Európa kulturális fővárosává nevezték ki.