A veseelégtelenség első jelei

A veseelégtelenségnek két fajtáját különböztetjük meg: van, amikor átmeneti állapotról van szó, gyors lefolyással, ekkor akut veseelégtelenségről beszélünk. Krónikus veseelégtelenség alatt egy hosszabb időn át tartó és lassan romló állapotot értünk.

Krónikus vagy idült veseelégtelenség kezdetén a vese működése (méregtelenítési képessége) normális, a későbbiekben csökken. Enyhén csökkent veseműködésről 60-89 százalékos veseműködés esetén beszélünk, míg 30-59 százaléknál már mérsékelten-közepesen csökkent veseműködésről van szó. Súlyosan csökkent veseműködés akkor áll be, ha a veseműködés már csak 15-29 százalékos. Ha a veseműködés 15 százalék csökken, akkor ez már végállapotú veseelégtelenségnek felel meg.

Van, amikor a betegség egyáltalán nem is jár tünetekkel a korai szakaszában, csak 30 százalékos veseműködés alatt. De a krónikus veseelégtelenség már a tünetmentes szakaszban is súlyos károkat képes okozni. Ezért fontosak a rendszeres laborvizsgálatok, mert az eGFR-értékből kiderül, ha valami probléma van a vese működésével.

Ha viszont az alábbiakat tapasztaljuk, akkor mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni velük:

  • súlyos fáradtság, kimerültség érzése,
  • émelygés és hányás,
  • zavarodottság és nehéz koncentrálás,
  • ödémák, főleg a kezeken, a bokán és az arcon,
  • vizelési szokások megváltozása,
  • alhasi görcsök,
  • száraz vagy viszkető bőr,
  • étvágytalanság, vagy az ételeket fémes ízűnek érezzük.

Ahogy a Clevelend Clinic írja, a krónikus veseelégtelenség kialakulásához általában évek kellenek. Az akut változata során a vesék működése hirtelen áll le, órák vagy napok alatt, de általában csak átmenetileg. Ezt okozhatják egyes gyógyszerek, súlyos kiszáradás, húgyúti elzáródás, vagy kezeletlen szisztémás betegségek, mint például szív- vagy májbetegség. Van, hogy a beteg nem is tudja, hogy akut veseelégtelenségben szenved, de akár végállapotú veseelégtelenséghez is vezethet az állapot – ahogy a krónikus veseelégtelenség is. Ebben az esetben az érintetteknek dialízisre vagy szervtranszplantációra van szükségük – olvasható a Mayo Clinic oldalán.

Az idült veseelégtelenség mögött általában cukorbetegség és magas vérnyomás áll. A kezeletlen cukorbetegség magas vércukorszinthez (hiperglikémia) vezethet, a tartósan magas vércukorszint pedig károsíthatja a vesét és más szerveket is. A magas vérnyomás kezelés nélkül pedig károsíthatja a veseszövetet.

Ha valakinél kimutatják, hogy csökkent a veseműködése, akkor általában több életmódbeli változtatás segíthet a folyamat megállításában. Ilyen például a só- és fehérjefogyasztás csökkentése, a dohányzás abbahagyása, a megfelelő testsúly elérése és megtartása, valamint a vércukorszint és a vérnyomás normál értéken tartása.

Elolvasom a cikket