Az omega–3 zsírsavak többek között a halakban, diófélékben, magvakban és azok olajában is bőségesen megtalálhatók. Ezek a többszörösen telítetlen zsírsavak nélkülözhetetlenek szervezetünk számára. Szüksége van rájuk például a sejtmembránok felépítéséhez, a vérzsírok és a véralvadás szabályozásához. Az omega–3 zsírsavak az agy fejlődéséhez is fontosak. A zsírsavak gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító hatással is rendelkeznek, és jótékonyan hatnak az érrendszer egészségére – számol be a Focus.de.
Állatkísérletek és kísérleti tanulmányok arra is utalnak, hogy a D-vitamin és az omega–3 zsírsavak az öregedést is lassítják, ezért „fiatalító hatásúak” lehetnek. De vajon tényleg átültethetőek-e az eredmények az emberre? És milyen szerepet játszanak ezek a tápanyagok az öregedés lassításában?
Hogyan változtatják meg az omega–3 zsírsavak a DNS-t?
A Zürichi Egyetem kutatói Heike Bischoff-Ferrari vezetésével 777 egészséges, hetven év feletti svájci lakos bevonásával klinikai vizsgálatot végeztek. Három éven át naponta placebót, 2000 egységnyi D-vitamin-kiegészítőt vagy egy gramm omega–3 zsírsav-kiegészítőt szedtek, illetve hetente háromszor harmincperces mozgásprogramot végeztek. A nyolc résztvevő csoportból háromnak csak az egyik intézkedést rendelték el, míg a többieknél két vagy három intézkedés kombinációját alkalmazták.
A kutatók a vizsgálati időszak előtt, alatt és után vérmintát vettek, és speciális biomarkerek segítségével megállapították, hogyan változott a vizsgálati alanyok DNS-ének epigenetikus metilációs mintázata. Ezek a DNS-en található, apró kémiai címkék szabályozzák, hogy mely gének aktívak, és így meghatározzák egészségünket és biológiai életkorunkat is.
A zsírsavak lelassítják az epigenetikai órákat
Az omega–3 zsírsavakat szedő vizsgálati alanyoknál a négy vizsgált epigenetikai „óra” közül három lassabban „ketyegett”.
A placebo-kontrollcsoporttal összehasonlítva ezek a tesztalanyok epigenetikai szempontból három-négy hónappal fiatalabbak voltak a vizsgálat három éve után.
Bischoff-Ferrari és munkatársai megállapították, hogy ez a hatás független volt a vizsgálati alanyok nemétől, korától és testtömegindexétől. A tanulmány szerint az omega–3 zsírsavak lassítják a genetikai állományunkban bekövetkező, korral járó változásokat.
„A D-vitamin-pótlás és a testmozgás (SHEP) ezzel szemben nem volt összefüggésben az órák változásával” – számol be a csapat. Ezek az egyes intézkedések tehát nem voltak hatással a biológiai öregedésre. Az elemzések azonban azt is kimutatták, hogy a fiatalító hatás még kifejezettebb volt azoknál a vizsgálati alanyoknál, akik az omega–3 mellett D-vitamint szedtek és/vagy testmozgást végeztek. A négy elemzett epigenetikai óra közül az egyik még lassabban futott, mint az omega–3-bevitel esetén önmagában.
Az egészséges táplálkozás jobb, mint a táplálékkiegészítők
A három életmódbeli tényező – az omega–3-ban és D-vitaminban gazdag étrend és a testmozgás – tehát együttesen lassíthatja a biológiai öregedést.
A szakértők azonban óva intenek attól, hogy nagy dózisú omega–3 zsírsavakat és vitaminokat szedjünk étrend-kiegészítőként anélkül, hogy előzetesen ellenőriznénk egyéni szükségleteinket. Egyes tanulmányok szerint ugyanis a túl nagy adag omega–3 zsírsavak ugyanis elősegíthetik a szívritmuszavart. Sok vitamin is többet árt, mint használ túlzott adagokban.
Bischoff-Ferrari és munkatársai az eredményekből arra is következtetnek, hogy az egyes életmódbeli tényezők egyes egészségügyi hatásai nemcsak összeadódnak, hanem fel is erősítik egymást. Aki omega–3- és a D-vitamint is fogyaszt az étrendjében, és emellett rendszeresen mozog, az tehát nagyobb hatást érhet el az életkorára és az egészségére, mintha csak a két anyagot szedné.
A korfék mechanizmusa még tisztázatlan
Egyelőre nem világos, hogy az omega–3 zsírsavak és társaik milyen szervek és anyagcsere-folyamatok segítségével lassítják le az epigenetikai órákat. A kutatók azonban azt gyanítják, hogy a mögöttes mechanizmusok összefüggnek. Ezeket kell most tovább vizsgálni. Azt is meg kell vizsgálni, hogy az eredmények átvihetők-e más országok lakóira. A kutatócsoport hangsúlyozza, hogy a svájci résztvevők nem reprezentatívak a világ összes, hetven év feletti emberére.
