Kalmár Ferenc A nemzeti kisebbségek védelme az Európai Unióban című könyvnek a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) tartott bemutatóján a kötet egyik szerzőjeként egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy a nemzeti kisebbségek roppant érzékeny kérdésnek számítanak, ezt erdélyi származásúként maga is megtapasztalta például akkor, amikor a Székely Nemzeti Tanács három autonómiatervezetet tett le az asztalra, de azok közül végül egyik sem valósult meg.
A miniszteri különmegbízott szerint a nemzeti kisebbségek védelme terén az elmúlt 10-15 évben visszalépés tapasztalható Európában, az Európai Unióban (EU). Úgy fogalmazott, hogy „amit az 1990-es években felépítettek, azt most építik le”.
Jelenleg a nemzetközi színtéren nem kedveznek a feltételek a kisebbségi jogok védelmének – vélekedett, hozzáfűzve, hogy olyan jogelméleti alapelvet kellene találni, amelyet le lehetne tenni az EU asztalára, hogy egyáltalán tárgyalni lehessen róla.
Azt mondta, a kötet másik szerzőjével, Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadóval öt alapelvet fogalmaztak meg annak érdekében, hogy az EU gondoskodjon a nemzeti kisebbségek védelméről.
Kalmár Ferenc ismertetése szerint ezen alapelvek között szerepel, hogy az EU-nak el kell fogadnia, ez közös európai ügy, amellyel európai szinten kell foglalkozni, bizottságokat kell létrehozni. A kisebbségi jogok valójában az identitás védelmét jelentik, ez az emberi méltóság része, egyéni és kollektív identitás, ennek megvédéséhez egyéni és kollektív jogok szükségesek. A nemzeti identitásnak nem feltétlenül kell követnie az állampolgárságot, illetve, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó közösségeket az adott országnak államalkotó tényezőknek kell tekintenie.
Kalmár Ferenc tájékoztatása szerint a kötetben a jog az identitáshoz sokkal jobban ki van fejtve, a hangsúlyt elsősorban erre fektetik.
Ez a könyv „a politika és a tudomány értéséből” jött létre – jelentette ki.
Andrássy György, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara jogbölcseleti és társadalomelméleti tanszékének professor emeritusa, a kötet egyik szerzője – megfogalmazása szerint – jogi szempontból reflektált a kisebbségvédelem témakörére, amellyel 30 éve foglalkozik, és a téma más jellegű kutatásaiban is mindig részt vett.
Hangsúlyozta, hogy az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában lefektetett elvek közül az emberi méltósághoz való jogról szóló cikk összekapcsolódik a vallási sokféleséghez, a lelkiismereti és vallásszabadsághoz való joggal, ám a kulturális és nyelvi sokszínűséggel nem.
A professzor azt mondta: az EU-ban sokkal erősebb kisebbségvédelemre lenne szükség, és kutatásai során arra a következtetésre jutott, hogy az emberi jogok nemzetközi joga ezt magában foglalja, és igenis meg kell erősíteni.
Az alapelvek szerint mindenkinek – bárhol is él – joga van a saját nyelvét, sőt bármilyen nyelvet és bármely kultúrát használni – állapította meg, hozzáfűzve: vannak jogok, amelyek mindenkit mindenhol megilletnek, és vannak olyanok is, amelyek nem mindenhol, és olyanok is, amelyek nem mindenkit.
Andrássy György szerint a történelmi, nemzeti kisebbségeket mint fogalmat sokkal könnyebb elfogadtatni, mint az őshonost. Annak a véleményének is hangot adott, hogy ezen kisebbségek nyelvét minden országban, ahol élnek, jelen vannak, hivatalossá kellene tenni, ezzel átlagban országonként három hivatalos nyelv lehetne.
Arra a felvetésre, hogy mely népcsoportok számítanak történelmi, nemzeti vagy őshonos kisebbségeknek, a kötet két jelen lévő szerzője egyetértett abban: azok, amelyek legalább egy évszázada, vagy legalább három generáció óta az adott államban élnek. Egyértelművé tették, hogy az elmúlt időszakban érkezett bevándorlók nem tartoznak ebbe a körbe.
Gyurcsík Iván, az NKE rektori tanácsadója, a kisebbségvédelmi kutatóműhely vezetője köszöntőjében a kötettel kapcsolatban a többi között elmondta, hogy az négynyelvű: magyarul, angolul, franciául és németül egyaránt olvasható. Előszavát Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Nicolas Levrat, az ENSZ kisebbségi ügyekkel foglalkozó különmegbízottja írta. A könyvben a szerzők, Szili Katalin, Andrássy György és Kalmár Ferenc egyértelművé tették, hogy az EU-nak jogszabályt kellene alkotnia a nemzeti kisebbségek védelméről, illetve a megalkotandó jogszabály alapelveire is javaslatot tettek.
A rektori tanácsadó szerint ez azért is kiemelt fontosságú, mert ma az unió mintegy 450 millió lakosa közül 50 millió valamely nemzeti kisebbséghez tartozik.
A kisebbségvédelmi kutatóműhely vezetője emlékeztetett: az EU-hoz csatlakozás feltételeit az úgynevezett koppenhágai kritériumokban fogalmazták meg, és ezekben benne foglaltatik a nemzeti kisebbségek védelmének biztosítása is.
Gyurcsík Iván szerint több olyan ország is van, amely nem is lehetne uniós tag, ha a csatlakozása előtt úgy bánt volna a kisebbségekkel, mint ma.
