A megbeszélések célja az Egyesült Államok és Oroszország közötti kapcsolatok újjáélesztése, amelyek mélyponton vannak az ukrán–orosz háború kezdete óta, továbbá szó lehet egy esetleges közelgő, Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti csúcstalálkozó előkészítéséről.
A találkozó, amely az első ilyen szintű és formátumú az Ukrajna elleni orosz támadás 2022. február 24-i kezdete óta, helyi idő szerint nem sokkal 10 óra 30 perc előtt kezdődött a szaúdi főváros egyik konferenciaközpontjában, a Diriyah Palace-ban.
A delegációk nem nyilatkoztak a sajtónak. Az amerikai küldöttség tagja Marco Rubio külügyminiszter, aki hétfőn érkezett Rijádba, hogy megbeszéléseket folytasson Mohammed bin Szalmán trónörökössel, valamint az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, Mike Waltz és Steve Witkoff közel-keleti különmegbízott.
Oroszországot Szergej Lavrov külügyminiszter és Jurij Usakov, az orosz elnök diplomáciai tanácsadója képviseli – közölte a Kreml. Hétfőn Lavrov kétségbe vonta, hogy az Európai Unió képviselőinek helye lenne az ukrajnai rendezésről folytatandó tárgyalásokon.
Lavrov a szerb hivatali partnerével hétfőn Moszkvában megtartott közös sajtótájékoztatóján emlékeztetett rá, hogy az európai országoknak a Viktor Janukovics akkori ukrán elnök és az ellenzék paktumáért való kezességvállalása 2014-ben nem akadályozta meg Kijevben a puccsot, s hogy európai vezetők elismerték: az ukrajnai rendezésről megkötött minszki megállapodások valódi célja Ukrajna felfegyverzése volt.
Az Európai Unió is a tettek mezejére lépett
Donald Tusk lengyel miniszterelnök hétfőn az ukrajnai háború kapcsán Párizsban összehívott rendkívüli európai biztonsági tanácskozás után kijelentette, hogy Európa és az Egyesült Államok viszonya „új szakaszba” lépett.
Emmanuel Macron francia államfő kezdeményezésére az Európai Unió nyolc vezető országa, valamint az EU és a NATO vezetői találkoztak hétfőn Párizsban.
A megbeszélés célja az volt, hogy megpróbáljanak egységesen fellépni az Ukrajnával kapcsolatos amerikai kezdeményezésekkel szemben.
Olaf Scholz német kancellár úgy vélte, hogy Európának és az Egyesült Államoknak a kollektív biztonság érdekében „mindig együtt kell cselekednie”. A többi ország vezetőjéhez hasonlóan ő is a védelmi erőfeszítések fokozott finanszírozását szorgalmazta.
A védelmi erőfeszítéseik fokozásáról szóló megállapodáson túl azonban az európaiak abban nem tudtak megállapodni, hogy küldjenek-e csapatokat Ukrajnába egy esetleges jövőbeli tűzszünet biztosítása érdekében, jóllehet, a kérdés a Moszkvával folytatott tárgyalások során a Kijevnek nyújtandó „biztonsági garanciák” középpontjában áll.
Keir Starmer brit miniszterelnök a megbeszélést követően felszólította az Egyesült Államokat, hogy nyújtson „biztonsági garanciát” Ukrajnában, mert ez „az egyetlen módja” annak, hogy Oroszországot visszatartsák az ország újabb megtámadásától.
„Kész vagyok megfontolni a brit szárazföldi erők bevonását más országoké mellett, ha tartós békemegállapodás születik” – mondta a találkozót követően a brit kormányfő újságíróknak. „De szükség van az Egyesült Államok támogatására, mert az amerikai biztonsági garancia az egyetlen módja annak, hogy hatékonyan elrettentsük Oroszországot attól, hogy ismét megtámadja Ukrajnát” – tette hozzá.
A brit miniszterelnök szerint Ukrajna számára biztosítani kell a NATO-csatlakozás lehetőségét, amelybe az oroszok valószínűleg nem fognak beletörődni.
Mark Rutte NATO-főtitkár úgy látta, hogy Európa „készen áll” arra, hogy „kezdeményező szerepet” vállaljon a „biztonsági garanciák” biztosításában Ukrajnának.
„Európa kész és hajlandó megerősödni, kezdeményező szerepet vállalni abban, hogy biztonsági garanciákat nyújtson Ukrajnának” – mondta Rutte, hangsúlyozva, hogy ezt a következtetést vonta le a párizsi találkozóból.
