A tárcavezető kifejtette: minden ország versenyképessége annál erősebb, minél kisebbek a területi különbségek, és Magyarország ebből a szempontból meglehetősen tagolt.
Példaként említette, hogy Budapest fejlettsége magasan meghaladja az uniós átlagot. Ha száz százaléknak vesszük az európai uniós átlagot, akkor Budapest 163 százalékon áll, míg Pest megye 67-68, de például az Észak-Alföld 48 százalék.
Navracsics Tibor szerint e különbségek ellenére Magyarország nagyon jó tempójú felzárkózást valósít meg, megelőzte már Görögországot, utolérte Portugáliát.
Újabb motor lesz a fejlesztésben a Versenyképes járások program, és míg a Modern városok program vagy a Magyar falu program településekre koncentrált, ez a térségi fejlesztési logikát állítja középpontba, és a megvalósításhoz a települések együttműködésére is szükség lesz – mondta.
A miniszter ismertette, a 174-ből 141 járás nagyobb összeget kap a fejlesztésekre, mint amennyi az iparűzési adó növekményükből következne, de a maradék egynegyed rész sem jár rosszabbul, mert ők viszont a magasabb összeget mindenféle korlátozás nélkül pályázhatják.
A fejlesztési célokat a legtágabban határozzák meg, sőt, üzemeltetésre, fenntartásra is fordítható a támogatás.
Navracsics Tibor elmondta, térségben kell gondolkodni, mert egy-egy nagyvárosba a környékről is bejárnak dolgozni, hozzájárulnak a gazdaság megerősítéséhez, a szolgáltatások fenntartásához, ezért nemcsak a városi infrastruktúrát kell fejleszteni, hanem például a bejárást könnyebbé tevő közösségi közlekedést vagy az egészségügyi szolgáltatásokat is, amelyet a térségben élők is igénybe vesznek.
Összességében az a cél, hogy az ország ne csupán a számokban lépjen előre, hanem életminőségben is – szögezte le a miniszter.
A Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában Navracsics Tibor ismertette: járásonként lesznek fejlesztési fórumok, legalább három településnek kell összefognia, hogy fejlesztési javaslatot vigyen be a fórumra.
A fórum által elfogadott javaslatokat terjesztik be a minisztériumba, ahol azt nézik majd, hogy azok hogyan vágnak egybe az országos fejlesztéspolitikai elképzelésekkel.
„Ha azt látjuk, hogy a szociális ellátó rendszert kell fejleszteni, de ehhez képest valaki egy főteret akar köveztetni, akkor előnyben részesítjük azokat a projektjavaslatokat, amelyek inkább az országos igényekkel, elképzelésekkel állnak összhangban” – fogalmazott Navracsics Tibor.
Kérdésre kitért arra is, hogy a polgármesterek eltérően ítélik meg a szolidaritási hozzájárulást, Budapest például „a főváros kifosztásaként értelmezi ezt az intézkedést”, Debrecen fideszes vezetője az elején heves kirohanást intézett a versenyképes járások védelmében, Székesfehérvár szintén fideszes polgármestere pedig az első pillanatban mellé állt.
Navracsics Tibor szerint ez egy polgármester látókörétől függ, van, aki csak városban tud gondolkodni, van, aki a térséget is látja, és tudja, hogy a városa gazdaságát a környékben élők legalább olyan mértékben tartják fenn, mint a város polgárai.
