Ez a cél azonban egyre inkább elérhetetlennek tűnik. Európa megosztott a kérdésben, az Egyesült Államok új védelmi minisztere pedig egyenesen irreálisnak nevezte Ukrajna NATO-csatlakozási törekvéseit.
Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Biztonsági Tanulmányok Tanszékének docense és Szent-Iványi István külpolitikai szakértő szerint irreális esélyei vannak Ukrajnának céljai elérésében.
„Ukrajna jöjjön a NATO-ba? Ukrajna jöjjön az EU-ba? Ne jöjjön” – olvasható Menczer Tamás hétfő reggeli posztjában, amelyben kőkeményen szállt bele Brüsszelbe, amiért az támogatja a honvédő háborút folytató Ukrajnát. A Fidesz–KDNP kommunikációs igazgatója szerint Ukrajna nem teljesíti az euroatlanti integráció feltételeit, és nem tartja tiszteletben a kárpátaljai magyar nemzeti közösség jogait. Menczer felhívta a figyelmet arra is, hogy a Trump-adminisztráció világosan közölte: Ukrajna NATO-tagsága nem reális. A politikus mindebből azt vonta le, hogy Donald Trump amerikai elnök a józan ész és a realitás talaján áll, Európa pedig pont az ellenkezőjét képviseli.
Menczer bejegyzése végén leszögezte, hogy a Fidesz–KDNP-nek Magyarország az első. Nem vélekedik azonban másképp saját országáról Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sem, aki a müncheni biztonsági konferencián azt mondta, hogy nem hajlandó lemondani arról, hogy Ukrajna egyszer a NATO tagja legyen.
Jogosan merül fel a kérdés, kinek van igaza ebben a kérdésben?
Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter ugyanakkor összetörte Ukrajna euroatlanti álmait, amikor a napokban irreálisnak tartotta Ukrajna NATO-tagságát.
Európa aktuális álláspontját a már említett müncheni konferencián ismertük meg Ukrajna NATO-tagságával kapcsolatban. Egyes európai külügyminiszterek hangsúlyozták, hogy Európának egységes és határozott álláspontot kell képviselnie Ukrajna jövőbeli biztonságának garantálásában.
Bár Németország korábban igyekezett kikerülni a válaszadást, Annalena Baerbock német külügyminiszter most egyetértett brit kollégájával, David Lammyvel abban, hogy Ukrajna NATO-csatlakozásának engedélyezése lehet a legegyszerűbb és leginkább költséghatékony módja annak, hogy elrettentsék Oroszországot a jövőbeli agressziótól. A brit külügyi tárca vezetője egyenesen úgy fogalmazott, hogy „Ukrajna számára van egy visszafordíthatatlan út a NATO felé”. Nem így vélekedik azonban Magyarország és Szlovákia, amely államok kategorikusan visszautasítják Ukrajna közeledését az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez.
Mindezek függvényében a Híradó két külpolitikai szakértőt kérdezett meg arról, van-e bármi esélye Ukrajnának arra, hogy a jövőben a NATO tagjává váljon? A Hirado.hu kérdéseire Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Biztonsági Tanulmányok Tanszékének docense, illetve Szent-Iványi István külpolitikai szakértő válaszolt.
„Nincs arra reális esély, hogy Ukrajna belátható időn belül a NATO tagja legyen” – jelentette ki Kaiser Ferenc. Oroszországnak ez vörös vonal, Moszkva többször is jelezte, nem nézi jó szemmel, hogy Ukrajna közeledik az Európai Unióhoz, a NATO-csatlakozásról nem is beszélve. Vlagyimir Putyin és az ő „vérebe”, Dmitrij Medvegyev többször jelezte, hogy ezt a kérdést háborús provokációnak tekintik. Medvegyev már atomcsapást is belengetett, hogyha sor kerülne Ukrajna NATO-csatlakozására.
Ha megnézzük a NATO alapszerződését, annak a híres ötödik cikkelye arról szól, hogy bármelyik tagállam elleni támadás a NATO egésze elleni támadás. Na most, ha felvennék Ukrajnát – nem fogják –, akkor Ukrajna azonnal mondhatja azt, hogy egy agresszor, egy külső támadó területeket foglalt el tőlem, megszállva tartja azokat, katonai agresszió áldozata vagyok, tessék nekem segítséget nyújtani. Ezzel máris itt van a harmadik világháború – véli a szakértő.
Kaiser Ferenc úgy gondolja, Oroszország azért foglalta el 2014-ben a Krím félszigetet, és az ukrán államiság eltiprását célzó háborúját is pont azért indította el, hogy megakadályozza Ukrajna NATO-tagságát. A közeledést nem tudta megakadályozni, mert a három napra tervezett invázió már három éve tart, de folyamatos nukleáris fenyegetőzéssel és az európai államok ellen elkövetett információs támadásokkal el tudja érni, hogy Ukrajna ne legyen a NATO tagja.
Az sem könnyíti meg Ukrajna helyzetét – folytatta a szakértő –, hogy a NATO tagállamai rendkívül megosztottak a témában. Bár a britek következetesen támogatják Ukrajna NATO-csatlakozási törekvéseit, Németország csendesen szemléli Ukrajna közeledését, Magyarország és Szlovákia pedig határozottan ellenez bárminemű barátkozást keleti szomszédunkkal.
Utóbbi két ország minden kétséget kizáróan megvétózná Ukrajna csatlakozását, amennyiben ez a kérdés napirendre kerülne.
Nagy kérdés Törökország, de Ankara sem feltétlenül támogatna egy ukrán NATO-tagságot, hiszen az átlag NATO-tagországokhoz képest sokkal jobb a viszonya Oroszországgal.
Szent-Iványi István szerint más típusú biztonsági garancia csak az lehet, ha a NATO-tagság helyett lenne egy közvetlen katonai és védelmi megállapodás az Egyesült Államokkal. Ezt a lehetőséget azonban Donald Trump amerikai elnök nem támogatja. Helyette azt javasolja, hogy európai békefenntartók menjenek Ukrajnába.
Ráadásul Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter már odáig ment Ramsteinben, hogy ha azokat támadás éri orosz részről, azt ők nem feltétlenül tekintik az ötös cikkely megsértésének… Tehát gyakorlatilag azt mondta, hogy igazából nem vállalnak semmiféle garanciát Ukrajna fölött, és ez elég aggasztó, mert ez azt jelenti, hogy Ukrajna sorsa fölött folyamatosan Damoklész kardja lóg – magyarázta a külpolitikai szakértő.
