Európa már érzi a bajt, így hétfőn megindult a válságtanácskozás arról, hogyan tovább, ha az Egyesült Államok még azelőtt kiszáll Ukrajna támogatásából, mielőtt véget érnének a harcok. Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő szerint ha bekövetkezne, amitől Európa fél, egyedül maradna Oroszországgal szemben.
Az orosz–ukrán háború kitörése óta az Egyesült Államok Ukrajna legfőbb támogatója. Az adatok szerint 2024. december 31-ig mintegy 120 milliárd dollárral támogatták a hadban álló országot, amely több pénz, mint amennyit a Washington után következő kilenc legfőbb támogató együttvéve nyújtott Kijevnek. Donald Trump hatalomra kerülésével azonban megváltozott az Egyesült Államok politikája. A republikánus elnök a további támogatásért cserébe ukrán ritkaföldfémeket követel, ráadásul úgy tűnik, mielőbb le akarja zárni a háborút, és inkább a Kínával folytatott kereskedelmi háborúra összpontosítana – szögezte le Demkó Attila.
Az amerikai és az orosz elnök tárgyalói között kedden kezdődtek meg a tárgyalások Szaúd-Arábiában. Az egyeztetésen az amerikai fél hangsúlyozta, hogy ez a találkozó még nem a béketárgyalásokról szól, hanem csak arról, hogy megbizonyosodjanak, Oroszország komolyan gondolja-e, hogy le akarja zárni a háborút. Ettől függetlenül Kijev és Európa is aggódva figyeli a felgyorsult eseményeket, mivel úgy érzik, az USA ki akarja hagyni őket a tárgyalásokból, és így amerikai–orosz alku pecsételheti meg Európa jövőjét Oroszország javára.
Volodimir Zelenszkij közölte, Európának mindenképpen ott kell lennie a tárgyalóasztalnál a majdani béketárgyalásokon, minden olyan tárgyalást Ukrajnáról, az ukrajnai háború lezárásáról, amelyen annak képviselői nem vesznek részt, semmisnek tekintenek, és nem ismerik el az ott esetleg megszületett megállapodásokat. Eközben Emmanuel Macron francia elnök gyorsított üzemmódba kapcsolt, és csúcstalálkozót hívott össze hétfőre az Európai Unió vezető tagállamaival.
Úgy tűnik, Európa arra készül, hogy átvegye a vezető szerepet Ukrajna támogatásában, ha az Egyesült Államok kiszállna Ukrajna támogatásából. Demkó Attila szerint minden attól függ, hogy mekkora mértékű lenne az Egyesült Államok „kiszállása”. Ha az amerikaiak csak fegyvert nem szállítanának tovább, akkor lassabban következne be az ukrán összeomlás, azonban ha a hírszerzési információkat, a célkoordinátákat és a Starlinket sem használhatnák az ukránok, akkor gyorsabban.
A legnagyobb dolog, amit az Egyesült Államok ad Ukrajnának, az nem a fegyverzet, hanem az információ – hangsúlyozta a biztonságpolitikai szakértő. Demkó úgy látja, Európa az amerikai támogatás anyagi és katonai részét nagy erőfeszítéssel részlegesen ki tudná váltani, de a hírszerző és kommunikációs elemeket már nem. És persze: „Európa nem tud olyan fegyverzetet adni, nem tud annyi lőszert legyártani és adni, mint az Egyesült Államok. Nem tud odaadni bizonyos fegyverrendszereket, mert egyszerűen nincsenek Európában. Nincsenek már európai harckocsik raktáron. Csak a rendszerben lévő harckocsikat lehetne odaadni, a Leopard 1-eseket adogatják, amelyek az 1960–70-es évek technológiája” – magyarázta.
Demkó Attila elmondta, amennyiben most kezdene el Európa építkezni, akkor nagyjából 10–15 év múlva tudná kiváltani az Egyesült Államokat a hírszerzési területen. Ehhez azonban sem elegendő tudás, sem megfelelő mennyiségű pénz nincs az öreg kontinensen. Nagyon hosszú idő, mire Európa el tudná érni Amerika szintjét. Különösen, hogy nincs is olyan, hogy Európa. Olyan van, hogy Franciaország, Németország, a közös európai védelem pedig még nagyon a kezdeteknél van – hívta fel a figyelmet a biztonságpolitikai szakértő.
