A titkosszolgálat szervezte a tizenhat áldozatot követelő merényleteket

Spanyolországban nem mindennapi botrány van kialakulóban. Mohamed Houli Chemlal személyesen jelent meg a madridi képviselőház vizsgálóbizottsága előtt. A marokkói származású fiatalembert rendkívüli biztonsági intézkedések közepette, bilincsbe verve szállították a börtönből a képviselőház épületébe. A szigorú eljárás nem volt véletlenszerű, mert Houli Chemlal 43 éves börtönbüntetését tölti. A bíróság ugyanis bűnösnek találta a 2017-es barcelonai és a katalán nagyvárostól 120 kilométerre lévő, cambrisi gázolásos terrortámadásban való részvételért. A két merényletben összesen 16 ember vesztette életét, és több mint százan megsérültek.

Majdnem nyolc évvel a tragikus események után, most a honatyák megint elkezdték az akkori körülményeket firtatni. És nem véletlenül. Houli Chemlal ugyanis nem mindennapi történetet adott elő. A megtört ember úgy nyilatkozott, hogy mivel már jogerős ítélet van ellene, neki nincs vesztenivalója, ezért kitálalt.

Houli Chemlal beszédében elmondta, hogy a Spanyol Nemzeti Hírszerző Központ (CNI) tisztában volt a támadások mögött álló ötletgazda, Ripoll város imámjának, Abdelbaki Es Satty terveivel.

Ennek ellenére úgy döntött, „hagyja”, hogy a támadások megtörténjenek, ezért semmit sem tett annak érdekében, hogy azokat megakadályozza.

Majd így folytatta: a CNI tisztában volt az imám szándékával, ennek ellenére megengedte neki, hogy átmossa az agyunkat. Minderre nem nekem kell keresnem a bizonyítékokat, az a nyomozók feladata – hangsúlyozta az elítélt. Houli Chemlal ezek után kiemelte, hogy a magáról a felelősséget nem akarja elhárítani, de mindezt csak azért mondta el, hogy megkeressék azokat, akik hagyták, hogy az imám „elszabaduljon”, és azt tegye, amit tett. „Én börtönben vagyok, de azok, akiknek az lett volna a feladatuk, hogy az imámra vigyázzanak, szabadlábon vannak” – fejezte be beszédét Houli Chemlal.

„Annyi évet és közpénzt költöttek a téves orosz összeesküvés kitalálására, hogy nem volt forrásuk az otthoni dzsihadista összeesküvés kivizsgálására” – ezt Carles Puigdemont volt katalán elnök mondta.

Azért nem ilyen egyszerű a helyzet. Az egyik gyanúsított, Driss Oukabir Ripollban lakott, éppen ott, ahol a terrortámadások kiötlője, Abdelbaki Es Satty imám is élt. A férfi büntetett előéletű, 2012-ben szabadult a börtönből. A Facebook-oldalán a merényletek előtti hetekben több alkalommal is tett közzé bejegyzéseket, amelyekben elítélte az arabok elleni „gyarmatosítást”.

Tehát voltak előjelei a két merényletnek, annál is inkább, mert két hónappal a véres események előtt a CIA már figyelmeztette a barcelonai rendőrkapitányságot, hogy a város híres sétálóutcájában, a Las Ramblason terrortámadás készül. Mint láttuk, semmilyen ellenintézkedés sem történt.

Van itt más is, ami felértékeli, és napi aktualitássá teszi a már fent említett Houli Chemlal képviselőházi vallomását.

„A 2017-es spanyolországi terrortámadásokat a Nemzeti Hírszerző Központ (CNI) szervezte” – jelentette ki José Manuel Villarejo egykori magas rangú rendőrtiszt nem sokkal az események után.

Katalónia destabilizálása volt a cél a Spanyolországtól való elszakadásról szóló népszavazás előtt, de a 16 halálos áldozatot követelő merényletek következményei téves számításon alapultak – mondta a volt rendőrtiszt. Villarejo bíróság előtti vallomásában azt állította, hogy mindez Feliz Sanz Roldannak, a CNI korábbi igazgatójának a „súlyos tévedése” volt. Villarejo 1975-ig a San Sebastian tartományi rendőrőrsre volt beosztva, ahol a terrorellenes csoport tagja volt, és részt vett az ETA, a Baszkföld függetlenségért küzdő szervezet elleni különféle akciókban. Azt nem lehet mondani, hogy ez az ember a levegőbe beszélt volna, értett a terrorizmus elleni harchoz. Villarejo 2019 elején levelet küldött Pedro Sánchez miniszterelnöknek, amelyben megvádolta Sanz Roldant, és az Országos Bírói Testület egyes tagjait, hogy magánéletére vonatkozó adatokkal fenyegették meg annak érdekében, hogy állítsa le a CNI-t érintő ügyek vizsgálódását.

Vagyis ha jól értelmezzük a történteket, akkor az a kép tárul elénk, hogy a CNI főnöke előre tudott a merényletekről, de kevesebb áldozatra számított, és a háttérben el akarták hallgattatni Villarejót.

Milyen érdekes, hogy a leleplező nyilatkozat után José Manuel Villarejót 2017-ben letartóztatták, azzal vádolták, hogy részt vett egy korrupt politikusokból, üzletemberekből, rendőrökből és médiafigurákból álló hálózat tevékenységében, amely „elcsatornázta” az állami pénzeket. Villarejo pere csak 2021 októberében kezdődött, 2024-ben 19 év börtönbüntetésre ítélték.

Ráadásul a CNI és a merényleteket elkövető terrorszervezet között egyébként dokumentálható kapcsolat volt, amelyet az Európai Parlament hivatalos oldalán be is ismert.

A dokumentum többek között azt állítja: a spanyol kormány, valamint a politikai pártok többször is blokkolták a terrorista sejt és a CNI közötti kapcsolatok vizsgálatát. A spanyol igazságszolgáltatás is elutasította az áldozatok kérését, hogy vizsgálják ki ezeket a vádakat.

Azért ez nem semmi, mindenki, még az Európai Bizottság is tud mindent, és mégis 16 halálos áldozat sem volt elég ahhoz, hogy kötelezzék a CNI-t arra, hogy tárja föl, milyen szerepet játszott a 2017-es merényletekben.

Elolvasom a cikket