Facebook, Tinder, e-mail? Melyik alkalmazás igényli figyelmünket a legtöbbször? Ha minden telepített applikáció korlátozás nélkül pittyeghet, egy perc nyugtunk sem lesz. Hát még akkor, ha játékokat telepít porontyunk a telefonra, az pedig frissítésről ad hírt. Vagy telepítünk egy bevásárlóappott, hogy kedvezőbb áron juthassunk termékekhez. Az is küldeni fogja képernyőnkre a figyelmeztetéseket, ha nem állítjuk le. Manapság minden szolgáltató, gyártó készít egy alkalmazást, amivel magához „láncolhat” minket. S persze, vannak előnyök, amiket ekképpen tudunk kihasználni, de nem szabad megengedni, hogy életünkre káros hatással legyenek ezek a programkódok.
Johann Hari könyvét 2024-ben olvastam el. Az amerikai újságíró arról ír, hogy mi minden „dolgozik azon”, hogy koncentrációs képességünk csökkenjen. Állítása szerint társadalmi szintű a dolog. Te mit gondolsz? A világ különböző pontjain élő szakértőkkel egyeztetett a helyzetről, többek között a Szilícium-völgy egyes zsenijeivel. Arra buzdítja az olvasót, hogy lépjünk fel az „elnyomással” szemben. Mind egyéni, mind társadalmi szinten.
Azzal biztos Te is egyetértesz, hogy rengeteg hang és kép kerül elénk nap mint nap. Óráról órára. Sőt, másodpercről másodpercre. Főleg, ha digitális mélységekbe merülünk. Egy hírportálon reklámok, hirdetések futnak. Egy közösségi média hírfolyamában hangos videók indulnak el automatikusan, ha áthaladunk a poszton. Kíváncsi vagy mindenre, ami eléd kerül? Tuti, hogy nem.
Tegyük fel, egy jó receptet keresel vacsorára. Modern életviteled velejárója, hogy már nem szakácskönyvvel szöszölsz, hanem mobiltelefonodon görgetsz egy receptes oldalon. Éppen rátalálsz egy ígéretes receptre, rákattintasz, de először egy reklám ugrik eléd. Vegyél atombiztos serpenyőt! Hú, de jó neked! Pont hiányzik egy csilli-villi új serpenyő, igaz? Rögtön előveszed a bankkártyát, hogy megrendeld? Pedig éppen azon voltál, hogy megnézd, milyen hozzávalókat kell begyűjtened. Kiikszeled a felugró reklámot és végre előkészülhetsz.
Vagy… éppen elmélyülnél valamiben. Lehet az egy 90 perces film vagy egy baráti beszélgetés. Pittyegnek az értesítések: új e-mail. Viber-üzenet. Egy alkalmazás jelzése: siess az üzletbe, mert elfogy az akciós termék. Kíváncsi vagy ezekre? Tényleg rögtön meg kell nyitni az üzenetet? Biztosan szükséged van arra a termékre, aminek leszállították az árát? Megszakítod a filmnézést vagy a baráti beszélgetést egy olyan dologért, ami várhat? Vagy azt hiszed, mindenről azonnal kell értesülnöd?
Okostelefonjaink már mintha hozzánk nőttek volna. Illemhelyre, ágyba, játszótérre. Mindenhova magunkkal visszük őket.
Nem. A legtöbb eseményről nem kell neked tudnod. A legtöbb hírt nem kell olvasnod. Tudod mi a FOMO? Fear of Missing Out, azaz, félelem a kimaradástól. A wikipedia szócikke annyira jó, hogy változtatás nélkül ide illesztem: „a téma egyik első kutatója, Andrew Przybylski brit pszichológus szerint a FOMO egy erős félelem attól, hogy mások tartalmas élményeket szereznek nélkülünk. E félelem miatt a FOMO-ban szenvedő ember mobiltelefonját állandóan kézben tartva kényszeresen frissítgeti állapotát a közösségi oldalakon, folyamatosan ellenőrzi az üzeneteit, mert attól tart, hogy kimarad valamiből, vagy elszalaszt egy adódó lehetőséget.”
Félni nem jó. De egyes médiumok rájátszanak arra, hogy féljünk. Újra csak a wikipedia szócikkéből: „2013-ban egy kutatócsoport megállapította, hogy a FOMO korrelál az általános elégedetlenséggel, és aránytalanul érinti a fiatalokat, különösen a férfiakat és a millenniumi korosztályt, ami a körükben igen elterjedt és nagyfokú közösségimédia-használattal magyarázható. Elsősorban olyanokra jellemző, akik kevés önbizalommal, gyenge énképpel rendelkeznek, gyakran magányosak, kevés elismerést kapnak és nincs elég valódi kapcsolatuk. Tehát a közösségi média nem ok, hanem okozat – azaz csupán felerősíti az amúgy is meglévő pszichológiai problémákat.”
Álljunk meg az olvasással! Emésszük meg a leírtakat!
Ismerünk olyan embert, aki FOMO-tól szenved? Netán Te is szenvedsz tőle?
Mit tehetünk koncentrációnk töredezése ellen? A ’Tönkretett figyelem – 12 ok, amiért nem tudunk koncentrálni’ című könyv írójának, Johann Harinak sem volt könnyű dolga. Elvonult 3 hónapra egy kis tengerparti településre, digitális detoxikációra ment. Beláthatjuk, hogy családon belül is külön szórakozunk. A gyerekeknek is van mobiltelefonjuk, más tartalmat fogyasztanak, mint a felnőttek. Egyes szülők örülnek, ha egy stresszes nap után nem kell a gyereket fegyelmezni, elvan ő a saját készülékével. Pedig hosszú távon nem ez a megoldás, szükség van a digitális detoxikációra. Mert különben a technológia elválaszt bennünket.
Több száz oldal a Tönkretett figyelem című könyv, kell hozzá türelem és figyelem (!), hogy magadévá tedd a tartalmát. Mégis érdemes!
Azért hadd osszak meg pár tippet, az interneten könnyen találni:
-
Aludj eleget! Az elégtelen alvás negatív hatással van a koncentrációra és a figyelemre. Egy felnőttnek legalább 6-7-órát kell aludnia, hogy kipihent legyen. Nyugodt, kényelmes körülmények között.
-
Jelölj ki magadnak időablakokat! Amikor semmi mással ne foglalkozz, csakis egyetlen feladattal. Némítsd el a telefont! Ha kell, tegyél ki egy „elfoglalt” táblát az ajtódra! Nem kell rögtön 60 percet egy feladatnak szentelni, kezdd csak el mondjuk 15 perccel. Ahogy belejössz, növeld majd az időmennyiséget.
-
Határozz meg konkrét célokat! A jól körülírt és elérhető célok abban segítenek, hogy koncentráltabbnak érezd magad. Persze emlékeztetned is kell magad néha a célokra, nehogy szem elől téveszd azokat a napi sok teendő közt.
-
Állíts fel prioritásokat! Rendezd úgy sorrendbe az elvégzendő feladatokat fontosság és sürgősség szerint, hogy kisebb, könnyebben teljesíthető lépésekre bontod azokat. Ez fokozhatja az egyszerre egy folyamatra irányuló figyelmedet. Valamint segíthet elkerülni a túlterheltség érzését.
-
Mozogj minden nap! Legalább sétálj! Legalább napi 30 percet. Figyelni kell a test-lélek-szellem egyensúlyára.
-
Találd ki, mi az, ami flow-élményt ad neked! A flow-élmény azt jelenti, hogy önfeledten teszel valamit. Például belefeledkezel a vízvezetékszerelésbe, vagy a ruhavarrásba. Egy LEGO-építésbe. Nem tudod, mit szeretsz csinálni? Előfordulhat, hogy tanácstalan vagy. Gondolj vissza gyerekkorodra! Mivel töltötted szívesen szabadidődet?
Ahogy lassacskán visszanyered figyelmedet, szabadságodat, életidődet, egyre jobban fogod érezni magad. Nem másokkal és mással fogsz foglalkozni, amik aggályokkal, irigységgel, féltékenységgel töltenek el, hanem a saját életeddel. S ha hasznosnak találod ezt a cikket, oszd meg másokkal, hogy ők is felébredjenek.
