
2025. február 20. csütörtök. 7:7
Frissítve: 2025. február 20. 7:19
Orosz kábítószer-kereső kutyák kiszúrtak egy amerikai embert Moszkvában, marihuánás gumicukrot találtak nála. A hírt felkapta a sajtó, ki-ki ízlésének és világképének megfelelően szörnyülködhetett a hallatlan eseten, de akár azt is mondhatta magában, úgy kell neki, minek megy oda, ahol így járhat. Még azért is hálát adhatna, hogy nem olyan országba vitte a repülő, ahol az ilyen gumicukor birtoklásáért halálbüntetés járhat.
A hazai balliberális hírportálok is meglobogtatták az ügyet, hallatlan dolog az, ha valakit egy ilyen csekélységért börtönbe zárnak a kegyetlen, agresszor, diktatórikus, oligarcha és szörnyen antidemokratikus ruszkik.
A keleti önkényuralmi rendszerekkel szemben magát a szigorúan jogállami demokráciában nevelgető szervezetek egyike, a Társaság a Szabadságjogokért Magyarországon (TASZ) is éles szemekkel figyeli az efféle gumicukros botrányokat. A TASZ-ban igen sok ember dolgozik igen kevesekért. A kiélezetten kisebbségvédő társaság látványos honlapján minden elmaradott magyarnak elmagyarázza például, hogy joga mindenkinek van! Meg ők azért dolgoznak, hogy élhessünk a jogainkkal. Ez valahogy olyasféle megállapítás, mint hogy füle vagy keze mindenkinek van. Akinek nincs, azt segíteni kell – amúgy nagyon helyesen. Helyben vagyunk. Ismét a kisebbség-többség viszonyának problémakörében toporgunk. A magyar jogvédő szervezet három évtizede egy egyenlőbb és szabadabb Magyarországért harcol, azért, hogy mindenki megismerhesse és érvényesíthesse alapvető jogait. Ők egy ilyen országért dolgoznak. Egyenlő. Bátor. Szabad.
A megboldogult szabaddemokrata párt szóhasználatára erősen hasonlító mondatok aztán megmagyarázzák a vezérszavakat. Egyenlőségprogramjuk a valódi esélyegyenlőségért száll síkra, azért, hogy a fogyatékosok és a romák együtt élhessenek másokkal, ne érje őket hátrányos megkülönböztetés. Jogot nekik arra, hogy a saját életük felett rendelkezzenek. A bátorság liberáliséknál nagyjából egyet jelent a vélemény- és sajtószabadsággal. Ennek legfőbb módja a nyilvános tiltakozás. Az ilyenfajta tüntetések idején „telefonos forródrótot üzemeltetünk, emellett jogi tanácsokkal segítjük a tüntetések szervezőit, illetve az érdekérvényesítő csoportokat” – fogalmaznak. A szabadság pedig a magánszféraprogramjukban öltött testet, ahol a legfontosabb a személyes adatok védelme.
De hogy kerültünk a Moszkvában lekapcsolt marihuánás gumicukortól a TASZ-hoz? Egy valóban figyelemfelkeltő című fogalmazás világosíthat meg. Egyetlen joint miatt a börtönbe? Ebben arról van szó, hogy a magyar drogpolitika kegyetlenül szigorú, amely komolyan korlátozza némelyek szabadságjogait. Ezek szerint a kábítószer-használat mindenki alapvető joga. Ennek figyelmen kívül hagyása szörnyű következményekkel járhat: a drogosok nem kérhetnek segítséget, el kell bújniuk a szigorú büntetések elől. A szerfüggők nem jutnak olyan kezeléshez, amely leszokásukat segíti, a szigorú jogrendszer valójában akadályozza a felépülésüket. Aztán még a brutális állam tiltja a marihuána orvosi célú használatát is, így feketepiaci beszerzésre kényszeríti a drogosokat.
Arról a szörnyűségről pedig, amelyet a magyar drogpolitika megtestesít, elég csak annyit megfogalmaznia a TASZ-nak, hogy a függők istápolására nem jut forrás, ellenben ez a rendszer óriási pénzeket pazarol el azzal, hogy fenntartja a drogfogyasztók üldözésére épülő, bürokratikus gépezetet.
Jönnek aztán a szokásos érvek a kábítószerügyi dekriminalizációról. Hogy a Fidesz drogügyben az elrettentésben és a kemény rendészeti fellépésben hisz. A globális drogpolitika meg éppen az ellenkező irányba tart. Még az ENSZ is fordulatot sürget, amelyeben a fő szempont a droghasználat egészségügyi és emberi jogi ügyi megközelítése. A Társaság a Szabadságjogokért azonban derűlátó. Az első fővárosi drogstratégia mutatja meg a jövő útját. Tűcsere, ellenőrzött kannabiszpiac, a büntetőjogi szigorítások elsöprése.
Elvégre mégis csak egy fejlett, liberális demokráciában kellene élnünk, legyünk egyenlőek, bátrak, szabadok. Nehogy már egy marihuánás gumicukros zacskó akadályozza meg személyiségünk mind teljesebb kibontakozását.
A szerző író