Tóth László Levente
2025. február 21. péntek. 15:10
Hétfőn lesz három éve, hogy Oroszország teljes körű támadást indított Ukrajna ellen és úgy tűnik, hogy egy, az ukrán háború kitörésének évfordulójára készült imádság képes megosztani az amúgy is sok nehézséggel küzdő Finn Ortodox Egyházat, amelynek 1940-ben még több mint 80 ezer tagja volt, 2023 végén azonban a tagok száma még az 56 ezret sem érte el, pedig a háború utáni megcsappanást követően, az utóbbi évtizedekben volt némi bővülés.
Csak az összehasonlítás miatt: a ma 5,6 milliós Finnországban 600 ezer olyan ember él – ez a népességnek már csaknem 11 százaléka –, aki migráns vagy migráns hátterű. A migránsok száma az elmúlt tíz évben ugrott meg igazán látványosan, és az országban tíz gyermekből öt már nem házasságban születik. Ide tartozik, hogy a háború kezdete óta több tízezer ukrán érkezett Finnországba, közülük a többség ortodox vallású. Az évforduló kapcsán tervezett emlékszertartásokon az ominózus imádságban pedig többek között védelmet kérnek Istentől a „sokat szenvedő Ukrajnának”.
Az ukrán támogatásért kiáltó imát az évforduló kapcsán az ortodox egyházhoz tartozó, Filantropia jótékonysági szervezet készítette és szétküldte körlevél formájában az ortodox egyházközségeknek Finnország-szerte e-mailben. A szétküldés előtt azonban elküldte Elia érseknek, a finn ortodox egyház vezetőjének jóváhagyásra, aki azt jóvá is hagyta. Arsen metropolita ugyanakkor az imádságot teljes mértékben visszautasította. Valójában teljesen kiakadt miatta, annyira, hogy levelet küldött saját egyházmegyéje, azaz a Kuopiói és Karéliai Egyházmegye plébániáinak, amelyben egyenesen megtiltotta a felolvasását.
„Elia érsek arra biztatja a gyülekezeteket, hogy vegyék figyelembe az ukrán háború kitörésének évfordulóját, és tartsák meg az… imádságos szertartást vagy egy másik megfelelő szertartást – akár február 23-án, akár [a háború kitörésének tényleges évfordulóján] hétfőn” – áll a metropolitalevelében, amelyből a Helsingin Sanomat idézett.
A finn nemzeti hírügynökség, a Finn Információs Iroda (Suomen Tietotoimiston, STT ) által látott levélben Arsen azt tanácsolja, hogy az emlékszertartást megtarthatják, de a szertartáshoz kapcsolt imádságot „semmilyen körülmények között nem szabad felolvasni… A gyülekezeteknek mindennemű módon kerülniük kell az ukránok és oroszok szembenállását, amit egy ilyen imádságos szertartás levezetése esetleg táplálhat” – indokolta a tilalmat a papságnak. Arsen elmondta az STT-nek, hogy az imádságot politikai nyilatkozatnak tekintette. „Ez bizonyos értelemben állásfoglalás a háború egyik fele mellett. A gyülekezeteink tagjai között vannak ukránok és oroszok is. Egyházmegyém püspökeként fenn kell tartanom az egységet, és nem szabad szétszakítani a gyülekezetet egy bizonyos fél támogatásával” – mondta. „Az ortodox egyházban általában nem tartanak imádságos szertartásokat egyetlen háború emlékére sem. Ez politikai állásfoglalás a konfliktusban, és nem tartozik az egyházhoz.”
Arsen azt is problémásnak tartotta, hogy az imádság nem a püspöki értekezlet által elfogadott liturgikus könyvekben található, hanem egy jótékonysági szervezet készítette. A Filantropia szerint ugyanakkor az ortodox egyházközségektől érkeztek hozzájuk javaslatok, hogy szeretnének imádságos könyveket ukrán nyelven, ezért előkészítették az imádság szertartásának szövegét finn és ukrán nyelven, hogy azt felhasználhassák.
Mi van az imádságban?
A gyülekezetekben elmondott imádságban Ukrajna védelméért fohászkodnak Istenhez a következő szavakkal:
„Még imádkozunk az Úrhoz, hogy Ő védje a sokat szenvedő Ukrajnát, a Közel-Keletet és annak népeit, hogy békében, vallásos életben és bűnbánatban folytathassák életüket. Még imádkozunk, hogy béke és nyugalom telepedjen le Ukrajnában és a Közel-Keleten, és hogy szabaddá váljanak minden ellenségtől és idegen támadásoktól” – mondja az imádság. Az imádság segítséget kér Istentől azoknak az embereknek Ukrajnában és a Közel-Keleten, akik kénytelenek voltak elhagyni otthonaikat.
„Még imádkozunk az összes hazájukat védőért, hogy az Úr védje meg őket a látható és láthatatlan ellenségektől, erősítse meg bátorságukat, óvja meg őket a halálos sebektől, a lélek és a test betegségeitől, minden szomorúságtól, gonosztól és viszontagságoktól, és adja meg nekik, hogy egészségesen térhessenek haza” – áll az imádságban.
Végül a szövegben imádkoznak „a világ minden táján háborúktól szenvedők, megsebesültek, hozzátartozóikat elvesztők, menekültek és minden háborús területen lévő emberek” védelméért.
Elia érseksége mindenesetre vasárnap délelőtt 10 órakor szertartást tart az Uspenszkij székesegyházban, ahová a Helsinkiben található ortodox közösség tagjait hívták meg. Az eseményen liturgiát fognak bemutatni finn és ukrán nyelven. A Finn Ortodox Egyház kommunikációs vezetője, Maria Hattunen elmondta: a közösségek úgy járnak el, ahogyan azt önállóan a legjobbnak ítélik. Ukrajna háborús évfordulójáról megemlékezni tehát nem kötelező, hanem csupán egy felhívás.
Hattunen szerint Helsinkin kívül Mikkeliben, Rovaniemiben, Joensuuban és Kiteeben is készülnek megemlékezni Ukrajna háborújának kezdetéről.
