Az OECD legújabb, rákbetegségekre fókuszáló jelentése alapján Magyarországon 32 százalékkal többen halnak meg rákban az uniós átlagnál. Ez a statisztika riasztó képet fest az ország népegészségügyi helyzetéről, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a fő kockázati tényezők – a dohányzás és az alkoholfogyasztás vagy akár a mozgásszegény életmód – megelőzhetők lennének. A prevenció elégtelensége is nagyban befolyásolja az életkilátásainkat, de érdemes hozzátenni: ezen a téren történt némi előrelépés.
A férfiaknál a prosztatarák, a nőknél pedig a mellrák vezet a statisztikákban. Viszont az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) a napokban tartott egy háttérbeszélgetést, s ennek résztvevői felhívták a figyelmet egy pozitív fejleményre: arra, hogy a kormány felismerte a mellrák elleni küzdelem fontosságát, és bevezet az emlőrákra vonatkozóan egy finanszírozási protokollt – több másikat pedig frissít. Ez az új rendszer lehetőséget teremt a modernebb diagnosztikai és terápiás módszerek elérésére, ami a korai felismerést és a hatékonyabb kezelést segítheti elő.
Ahogy már utaltunk rá, Magyarország még mindig lemarad a rákellenes szűrőprogramok terén sok más uniós tagállamhoz képest. Pedig a korai diagnózis kulcsfontosságú lenne a halálozási arány csökkentésében, ezért elengedhetetlen, hogy társadalmi és kormányzati szinten is nagyobb hangsúly kerüljön a szűrések propagálására. A probléma megoldásához népegészségügyi kampányokra, civil kezdeményezésekre és a gyógyszeripar támogatására van szükség.
Az AIPM szerint egy ígéretes fejlemény a gyermekonkológiai regiszter létrehozása is, amely valós idejű adatokat gyűjt a rákos gyermekek kezeléséről. Ez lehetővé teszi a terápiák hatékonyságának monitorozását, a betegellátás optimalizálását, és modellként szolgálhat más betegségcsoportok számára is. A rendszer segít összehangolni a betegek, az egészségügyi szakemberek, a döntéshozók és a gyógyszeripar érdekeit.
Mint érintettek, az előadók hangsúlyozták: bár a gyógyszeripart gyakran kritikák érik, a szektor nem csupán a gyógyításban, hanem a gazdaságban is kulcsszerepet játszik. unió-szerte 2022-ben a gyógyszeripar 311 milliárd euró hozzáadott értéket termelt, és 2,3 millió embernek adott munkát. Ha az Egyesült Királyságot, Svájcot és Norvégiát is beleszámítjuk, ez az érték 448 milliárd euróra és 2,8 millió munkahelyre nő. Emellett a gyógyszeripar magas kutatás-fejlesztési ráfordításokkal működik, és a diverzitás szempontjából is pozitív iparágnak számít, mivel a nők foglalkoztatása jellemzően magasabb, mint más szektorokban.
Külön kiemelték a beszélgetés során Magyarország uniós elnökségét, amelynek programjában az egészségügy kiemelt figyelmet kapott: három egészségüggyel kapcsolatos tanácsi következtetést is elfogadtak (kardiovaszkuláris akcióterv, nemdohányzók védelme, transzplantációs program), valamint jelentős tárgyalások zajlottak a gyógyszerügyi csomagról, amely hosszú távon meghatározza majd az európai gyógyszeripar jövőjét.
Ami a kardiovaszkuláris akcióterv elfogadását illeti, elhangzott, hogy amíg az EU-nak már régóta van stratégiája a rák elleni küzdelemre, a szív- és érrendszeri megbetegedések, amelyek a vezető halálokok közé tartoznak, eddig nem kaptak hasonló figyelmet. Az új akcióterv célja, hogy kiterjessze a prevenciós programokat, fejlessze a kardiovaszkuláris szűréseket és biztosítsa a betegségek korai felismerését, ezzel javítva a túlélési statisztikákat.
A transzplantáció szintén egy magyar sikertörténet. Magyarország az Európai Unió egyik vezető országává vált a szervadományozás és transzplantáció területén. Az elmúlt években jelentős előrelépések történtek a betegutak egyszerűsítésében és az adminisztratív terhek csökkentésében. További jelentős fejlemény volt, hogy az új Európai Bizottságban az egészségügyi portfóliót Vérhelyi Olivér kapta. Az iparági szereplők pozitívan fogadták a kinevezését, mivel Vérhelyit tapasztalt szakembernek tartják, aki támogatja az egészségügyi innovációt, és a munkája hozzájárulhat ahhoz, hogy több kutató maradjon Európában. Ez kiemelten fontos a globális versenyben, ahol Európának Kínával és az Egyesült Államokkal kell lépést tartania. A következő években a gyógyszergyártó vállalatok komoly nyomás alá kerülnek az AIPM szerint. Ennek okai, hogy egyrészt Európában a jelenlegi alacsony árakat kívánják fenntartani a döntéshozók, másrészt az Egyesült Államok is az árak csökkentésére törekszik.
Tovább nehezíti a helyzetet, hogy az alapanyagok elérhetősége csökken, mivel Kína és India egyre nagyobb mértékben saját piacára tartja fenn a termelését. Ez azt eredményezheti, hogy a nyugati világ – beleértve Európát és az Egyesült Államokat – egyre nehezebben jut hozzá ezekhez az alapanyagokhoz. Ezért a jövőben az egészségipari szereplők és az állami döntéshozók fokozott együttműködésére lesz szükség a gyógyszerellátás biztonsága és fenntarthatósága érdekében, valamint azért, hogy Magyarország és az Európai Unió versenyképes maradjon a globális egészségügyi piacon.
