G. Fehér Péter
2025. február 22. szombat. 6:44
– Megszakadtak az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) és az Osztrák Néppárt (ÖVP) közötti kormányalakítási tárgyalások annak ellenére, hogy tartalmilag a két párt programja hasonló. Az Oroszországhoz és az ukrajnai háborúhoz való viszony megítélésében azonban vannak különbségek. Valóban ez volt az igazi oka a kudarcnak?
– A két párt közötti véleménykülönbségek egyrészről valóban az orosz–ukrán háború megítéléséhez, az Európai Unió abban való szerepvállalásához köthetőek, de ugyanilyen fontosnak mondható az európai integráció különböző megítélése is. A koalíciós tárgyalások végét azonban a tárcák elosztása körüli viták, egyet nem értés jelentette. A titkosszolgálatok felügyelete és ezáltal a belügyminisztérium volt az a terület, amelyet az FPÖ és az ÖVP is saját magának akart.
– A hagyományos pártok tűzfalat vontak az FPÖ köré, vagyis politikai karanténba zárták. Úgy nézett ki, hogy a választásokon győztes, de csak relatív többséget szerző FPÖ áttöri a tűzfalat, de mint láttuk, ez eddig nem sikerült. Van külső nyomás az osztrák belpolitikán?
Kalas Vivien: A titkosszolgálatok felügyelete és ezáltal a belügyminisztérium volt az a terület, amelyet az FPÖ és az ÖVP is saját magának akart
– A jelenséget nem mondanám osztrák sajátosságnak, ugyanez volt megfigyelhető például a tavalyi németországi tartományi – türingiai – választásokat követően, amikor az AfD ugyan megnyerte a választást, mégsem lett tagja a kormánynak, vagy éppen a 2024-es francia parlamenti választásokon, amikor a pártok összefogtak a két forduló között az első fordulót megnyerő Nemzeti Tömörülés ellen. Hallgatólagos egyetértést látok az európai országokban azzal kapcsolatban, hogy a radikális – jobboldali – pártoknak a lehető legkisebb mozgásteret kell biztosítani.
– Hollandiában, az ugyancsak jobboldali Szabadságpárt is csak relatív többséghez jutott a választásokon, de hosszadalmas koalíciós tárgyalások után úgy alakítottak kormányt, hogy nem a pártelnök Geert Wilders, hanem a – semlegesnek mondott – titkosszolgálat volt vezetője lett a miniszterelnök. Ausztriában miért nem működött a holland formula?
– Ausztriában nem annyira az FPÖ elnökével szemben voltak ellenérzések, nem ő volt az oka annak, hogy félbeszakadtak a koalíciós tárgyalások, hanem elvi és technikai kérdéseken múlt. A minisztériumok felosztásával kapcsolatos vitát nem oldotta volna meg egy semleges kancellárjelölt.
– A hírek szerint most ismét tárgyal egymással az ÖVP és az Ausztria Szociáldemokrata Pártja (SPÖ). Vissza lehet húzni az FPÖ köré a tűzfalat?
– Amennyiben eredményesen záródnak a mostani koalíciós tárgyalások, akkor az FPÖ valóban nem lesz tagja a kormánynak. Politikai karanténba ugyanakkor egyre kevésbé lehet zárni a hozzá hasonló nézeteket valló pártokat. Egyfelől egyre nagyobb támogatottságra tesznek szert, másfelől – részben ebből is adódóan – egyre több országban folytatnak a politikai vezetők olyan gyakorlatot – elsősorban a migrációs politika területén –, amelyet az FPÖ és a vele azonos nézetű szervezetek szorgalmaznak hosszú évek óta.
– Elképzelhető, hogy új parlamenti választás lesz? Ha igen, akkor az előrejelzések szerint – különös tekintettel arra, hogy nemrégen újabb késes támadás volt Ausztriában is – tarolni fog az FPÖ. Van erre esély?
– A legfrissebb kutatások szerint az FPÖ-nek több mint tíz százalékponttal magasabb a támogatottsága, mint a második helyen lévő szociáldemokratáknak. Előre hozott választás esetén így nagy valószínűséggel ismét az FPÖ nyerné meg azt, azonban a választási rendszer szabályai miatt egyedül újfent nem lenne képes kormányt alakítani. A valódi kérdés így az, hogy tényleges megoldást jelentene-e egy új választás, vagy azt követően fennmaradna a patthelyzet?
