A jelentés szerint a német kiadvány azt írta, hogy a segélycsomag eredeti értéke 7 milliárd dollár volt, de mára elérte a 20 milliárd dollárt. A csomagnak három elemből kell állnia: körülbelül 1,5 millió lőszerből, támogatásból a légvédelmi rendszerekhez, az ukrán katonák rehabilitálásának és az ukrán dandárok kiképzésének a lehetőségeiből.
De ellenállás is van ezzel a támogatással szemben, mindenekelőtt Magyarország és Szlovákia részéről. Diplomáciai körök ugyanakkor azt állítják, hogy ezen országok ellenállása csekély szerepet játszik. Az intézkedéscsomagot az azt ellenző kisállamok részvétele nélkül is elfogadhatnák a támogató országok.
A Der Spiegel szerint azonban a két szokásos uniós kívülálló mellett a belső megbeszélések szkepticizmusát két kulcsszereplő hozta elő: Franciaország és Németország. Mindkét országnak hatalmas adósságai vannak, és gyakorlatilag nincs mozgásterük nemzeti költségvetésben. Emellett Emmanuel Macron francia elnök és Giorgia Meloni olasz miniszterelnök is ragaszkodik Európa vezető szerepéhez a Washingtonnal folytatott tárgyalásokon. De Kallas és az EU lépései kétségbe vonják ezt az állítást.
Meloni már bírálta a Macron által összehívott párizsi találkozót. Ezenkívül a The Financial Times című brit lap szerint Meloni ellenzi a G7-ek hétfői konferenciahívását. Nyilván nem akarja felzaklatni Trumpot. Macron a maga részéről egy külön konferencián nyugtatta meg az elidegenedett kisállamokat, és most Washingtonba akar menni Trumppal beszélni.
Kallas környezete próbálja elsimítani a helyzetet. Eközben Németországban vasárnap választásokat tartanak, a német kormány pedig nem tud dönteni a hétvégén. Ráadásul a tagállami minisztériumok számára nincsenek rögzített finanszírozási összegek, így Franciaországnak és Olaszországnak is van mozgástere. Döntés azonban még hétfőn születhet, amikor a külügyminiszterek Brüsszelben találkoznak.
A Der Spiegel arról is ír, hogy a brüsszeli politikusok körében elterjedt egy olyan verzió, amely szerint vezető uniós személyiségek már a müncheni biztonsági konferencia idején további támogatást ígértek Ukrajnának. Így amikor az Egyesült Államok kormánya Zelenszkijnek egy titoktartási megállapodást ajánlott fel a folyamatos támogatás feltételeként, az európaiak a háttérben felszólaltak a megállapodás ellen. A megállapodásban többek között szerepelt, hogy Ukrajna ásványkitermelési jogainak jelentős részét átadja az Egyesült Államoknak.
Különböző országok diplomáciai körei nem erősítették meg és nem is cáfolták egyértelműen, hogy Ukrajnának nagyobb léptékű támogatási intézkedéseket ígértek volna, ha Ukrajna megtagadja a megállapodás aláírását Donald Trump amerikai elnökkel.
Annalena Baerbock német külügyminiszter azonban a müncheni konferencia margóján már nyilvánosan kijelentette, hogy „hamarosan olyan nagy intézkedéscsomag indul útjára, amelyet még soha nem hajtottak végre ilyen léptékben”. Brüsszel eközben továbbra is abban reménykedik, hogy Trump nem zárja le túl gyorsan a tárgyalásokat Vlagyimir Putyin orosz diktátorral, és az sokáig fog tartani.
